Az épületek fűtése egyre többe kerül az emelkedő energiaárak miatt. Ezért a fűtési költségek csökkentése érdekében az épületek egyre jobb hőszigetelési rendszerekkel készülnek el. Az új építéseknél már eleve kiváló hőszigeteléssel készülnek el az épületek. Enélkül már nem is kapnának használatbavételi engedélyt. A már meglévő épületeknél pedig utólagosan végzik el a hőszigetelési munkákat.
Az épületek külső falára felhúzott homlokzati szigetelés azonban nem egységesen jó hatékonyságú minden ponton.
- Gondot jelentenek például az épületek sarkainál óhatatlanul kialakuló geometriai hőhidak.
- Geometriai hőhíd alakul ki a homlokzati fal és a padló, valamint a fal és a mennyezet találkozásánál is.
- Ugyanilyen hőhíd hatás alakul ki két eltérő anyag egymás mellé építésekor is, hisz ezeknek az anyagoknak eltérő a hőszigetelő képessége.
Gondot jelentenek azonban a homlokzati falba beépített ajtók, ablakok fallal való találkozási pontjainak, a kávának a hőszigetelése is. A kávában ugyanis két különböző anyagú és emiatt különböző hőszigetelő képességű szerkezet találkozik. A falszerkezet és a nyílászáró anyaga nemcsak funkciójában, hanem anyagában is eltér egymástól.
Szerencsére a homlokzati fal teljes felületéhez képest a nyílászárók melletti káva felülete kicsi. Azonban ezen a kis felületen is jelentős lehet a hőveszteség.
Porotherm 44 X-therm téglafal kiváló hőszigeteléssel, 0,21 W/m2K értékkel
A korszerű falazóanyagokból épült homlokzati falak hőszigetelő képessége ma már kiváló. A régebben gyenge hőszigetelő képességű falazóelemekből épült falakat, is jó hőszigetelő képességűvé lehet alakítani a homlokzat utólagos szigetelésével.
Nem mondhatjuk el azonban ezt a beépített ablakokról. Ezeknek a hőszigetelése sokkal rosszabb, akár 10-szer rosszabb is lehet. Szerencsére nem nagy felületet jelentenek ezek a homlokzaton.
A ma beépítésre kerülő kétszeres, háromszoros üvegezésű, többszörös tömítéssel ellátott ablakok is sokkal jobb hőszigeteléssel bírnak.
A homlokzati fal és az ablak találkozási pontjának kialakítása azonban hőszigetelés szempontjából is körültekintést igényel. Egyáltalán nem mindegy az, hogy a beépített illetve a beépítésre kerülő nyílászáró milyen pozícióba fog bekerülni a falba.
Ha a régi szokásoknak megfelelően a nyílászáró a homlokzati fal közepére kerül beépítésre, akkor itt a nyílászáró külső része előtt a homlokzati fal beforduló részén lesz egy kis falfelület, amit bizony a kültéri levegővel való találkozása miatt szigetelni kell. Ennek a beforduló résznek a szigetelése persze megoldható, de a szűk hely miatt akadályai vannak.
Nem újdonság, hogy a hőszigetelés eredményessége a szigetelésre használt szigetelő hőszigetelő képességén túl a szigetelés vastagságától is függ. Márpedig ezen a beforduló részen a nyílászáró nyitott felületének elvétele nélkül meglehetősen korlátozott hely áll csak rendelkezésre. Bármilyen hőszigetelés is lesz a beforduló részen, az a szabadon hagyott falnyílást fogja szűkíteni. Minél vastagabb lesz a hőszigetelés, annál jobban rá fog takarni a beépített ajtó vagy ablak tokjára. Ez pedig nem igazán szerencsés megoldás. De persze a szerkezet rossz hőszigetelése is ugyanúgy rossz.
Ablakkáva szigetelésnél mire figyeljen oda?
Az ablaktokra ráforduló hőszigetelésnél két fontos szempontot kell szem előtt tartani:
- Az egyik az ablak használhatóságával, nyitásával, zárásával kapcsolatos. Vagyis az ablakszárnyakat akadálytalanul kell tudni nyitni és zárni a hőszigetelés után is.
- Másrészt pedig a hőszigetelés beépítésével se keskenyedhet el túlságosan nagy mértékben az ablak tokja, mert ez igencsak szokatlan megjelenést adna. Ilyen esetekben általában 20–40 mm-es kávahőszigetelést szoktak alkalmazni a tokra való ráfedéssel. Ezzel a tokra ráfedő hőszigeteléssel javul annyit a falnyílás hőszigetelése, hogy a belső falvégek hőmérséklete a harmatpont fölé tud emelkedni. Ezzel elérhetjük azt, hogy belül nem csapódik ki a pára. Hőveszteséggel azonban bizony számolni kell.
Új építésnél és felújításnál is sokkal jobb megoldás az, amikor a beépítésre kerülő ablakot a külső síkra helyezik ki. Ekkor a hőszigetelendő káva felülete megszűnik, hiszen a káva bekerül a belső, fűtött térbe. A homlokzati hőszigetelés közvetlenül ráfekszik a tok külső síkjára, mivel az egybeesik a teherhordó falszerkezet külső síkjával.
Hogyan válasszon szigetelőanyagot az ablakkáva szigeteléséhez? Mire figyeljen? Kattintson a képre a választást megkönnyítő kérdőívéért!
Kiválasztotta már a hőszigetelőt az ablakkáva szigetelésére?
Ha még nem választott, akkor a Hogyan válasszon szigetelő anyagot kérdőív kérdéseinek megválaszolása segíteni fog a választásban?
Üdv!
Felújításnalál ha síkba kerül az új ablak, akkor is ajánlott az ablak nyílást belülről körbe rakni 3-5cm XPS-el?
Köszönöm
Kedves Zoltán
A hőszigetelés akkor lesz a legjobb, ha az ablak a külső falsíkba kerül. Hőszigetelés szempontjából nyilván ez a legfontosabb. Az eltérő épületszerkezetek találkozását azonban igen, érdemes hőszigeteléssel megerősíteni. Nyilván itt az ablak nyitása-zárása is fontos szempont.
Na ok, és mi van akkor ha a müanyag redönytok útban van?
Kedves Földi László
Hát igen:) Ekkor a redőnytok maradása miatt a szigetelésben valószínűleg meg kell alkudni. Attól függően, hogy melyik a fontosabb.
Kedves Blog! Fa ajtó/ablak beépítés előtt állunk (nem külső síkra) később lesz kőzetgyapot szigetelésünk, az ablakok köré – beépítés előtt – a káva szigetelés lehet XPS, vagy oda is kőzetgyapot kellene?
Kedves Dominika
Nem biztos, hogy pontosan értem a kérdését. Nem külső síkra építik be a fa ajtót, ablakot. De azért a külső homlokzati falon lesz a nyílászáró beépítés, csak a falszerkezet közepére.
Kőzetgyapot homlokzati szigetelésnél lehet a káva szigetelése kőzetgyapot és XPS is. Szakszerű beépítéssel mindkettő jó lehet. A két anyag közötti választásnál sokkal fontosabb az, hogy a fal miből épül, milyen a hőszigetelése, és hogy milyen vastag lesz a káva beépítésére használt hőszigetelő, és annak milyen a hőszigetelő képessége. Az a fontos, hogy a belső fal hőmérséklete a kávánál harmatpont feletti legyen, hogy ne legyen páralecsapódás, penészedés.
Üdvözlöm! Hőszigetelés előtt állunk. A 15 cm-es rendszerben gondolkodunk. Régebben épült a házunk az ablakcserén túl vagyunk. A nyílászárók nem a fal síkjában vannak. Az érdekelne, van e valami alternatíva arra, hogy ne túl sok fényt veszítsünk. Szoktak e olyan megoldást alkalmazni, hogy az ablak köré ( nem a káva, hanem a homlokzatra) kisebb szigetelést raknak? Köszönöm.
Kedves Viktória
Alapvetően nem szoktak ilyen megoldást, mert hőszigetelésnél a hőszigetelés az elsődleges, és ha ugyanabból a hőszigetelőből vékonyabb szigetelés kerül a homlokzatra az ablaknál, akkor ott gyengébb lesz a hőszigetelés. Emellett pedig hőhíd is kialakul. Ha vékonyabb hőszigetelésben gondolkodnak, akkor a vékonyabb szigetelőnek jobb hőszigetelő képességűnek kell lenni azért, hogy a vékonyabb vastagságú szigetelő hőszigetelése is nagyjából ugyanolyan jó legyen, mint a 15 centiméteresé. Ilyen sokkal jobb hőszigetelő képességű szigetelő lehet például a grafitos szigetelés mellé az Austrotherm Resolution Fassade homlokzati hőszigetelő. Ilyen esetekben azonban a kivitelezésnél is pontos munkára van szükség.
Üdv!
A nyilászáróink a fal síkjával egy vonalban vannak. A kérdésem az lenne, hogy szakszerűen mennyi mm-t kell ráengedni az ablakra az EPS-t?
Ha ráengedjük, az ablakkal érintkezhet ragasztó, vagy inkább a fal és az EPS kozott legyen csak?
Kedves Ákos
Nem biztos, hogy pontosan értem a kérdését. Szakszerűen az ablakra nem kell ráengedni a szigetelést. Toktoldót lehet berakni, és erre a toktoldóra lehet ráengedni a szigetelést.
Az ablakra ne is engedjük rá a szigetelést. De ha ráengedjük, akkor ne ragasszuk rá az ablakra a szigetelést semmiképpen. Úgy kerüljön fel a szigetelő, hogy ne legyen hézag közötte. Vagy ha mégis van, akkor ezt a hézagot purhabbal töltsük ki.
Tisztelt Dalos-blog/
Az építéskor (50 éve) a külső nyílászáró-tokok és a falkáva között nem készült hőszigetelés, meglehetősen nagy hézagok, üregek maradtak a beépítést követően.
Kérem segítségét, hogy milyen megoldást javasol a káva és a tok közötti hézag bontás nélküli megszüntetés.
Köszönöm: Csaba
Kedves Csaba
Célszerű lenne látni a szerkezetet ahhoz, hogy jó megoldást lehessen javasolni. Valójában milyen nagyok azok a hézagok és üregek, amik maradtak a beépítést követően? Alaktalanok vagy x cm vastag szigetelés berakását lehetővé teszik?
Ha alaktalanok, illetve nem egyenlő vastagságúak a hézagok, akkor a fújt purhabos szigetelés lehet a megoldás.
Üdv!
Régi kisméretű tégla ház felújításán dolgozunk.
Az új nyílászárókat a külső falsíkra tervezzük. A homlokzati szigetelésre csak később kerül sor. Az ablakra kerül toktoldó kb 5-6 cm, felül a redőny miatt nagyobb. A szigetelést majd ráfuttatjuk a toktoldóra. Érdeklődni szeretnék, hogy az ablakkáva szigetelése ez esetben is szükséges, okoz valamilyen problémát ha készül, vagy ha nem?
A régi ablakok gerébtokosak a belső rész így szélesebb mint a külső. Mivel érdemes a külső kávához igazítani?
Illetve a toktoldót belülről, hogyan érdemes eltakarni?
Előre is köszönöm a válaszát!
Kedves Szabó Enikő
Természetesen nem feltétlenül szükséges. Ha az új ablak a külső falsíkra kerül, akkor nincs káva. A külső falra rakott ablaknál a káva belülre, a fűtött térbe kerül. Ilyenkor nem kell külön hőszigetelés.
A külső falsíkra rakott új ablak és a fal közötti hézagot purhabbal érdemes kitölteni.
Az ablakcserét érdemes szakemberre bízni. Ő pedig a falszerkezet állapotából látja azt, hogy a falat hogyan lehet visszajavítani az új ablak pontos beillesztése után.
Kedves Dalos-blog!
Szeretnék érdeklődni, hogy tudnak e szakembert is javasolni belső szigetelési munkálatokra? Sarok ablakok tokozása körül nem vagy csak alig használtak a beépítés során szigetelést, így a sarkok felöli éleken penészedés jelent meg. Gyanítom a sarok vasbeton oszlopra egyszerűen rá lett tolva a nyílászáró tokozat.
Üdvözlettel,
Gábor
Kedves Gábor
Sajnos nem tudunk javasolni. A kivitelező szakemberek általában egy adott régióban dolgoznak, és nem vállalnak bárhol az országban munkát.