A 80-as évek végén, 90-es évek elején már sok épület homlokzati fala kapott utólagos hőszigetelést. Ezek a hőszigetelések már 30 évesek is lehetnek. Már akkor is emelkedtek az energiaárak, és a fűtés költsége egyre nagyobb volt. Azonban az energiaárak még messze nem voltak ilyen magasak. Éppen ezért akkor még eretnekségnek számított volna a 15-20 cm vastag szigetelések beépítése.
Ezt nem is követték el az utólagos hőszigetelést megrendelők. Sokkal inkább a 4-5-6 cm vastag szigeteléseknek a beépítése folyt akkor még. Ezek a hőszigetelők elsősorban hagyományos polisztirol szigetelő rendszerek voltak.
Az eltelt 20-30 évben azonban a fűtés költsége többszörösére nőtt. Ez pedig azt jelenti, hogy a drasztikusan megemelkedett fűtési költségek miatt a 30 évvel ezelőtt beépített 5 cm vastag utólagos szigetelések ma már nem biztosítják a fűtés költségének kívánatos mérséklését. Ma már az 5 centis szigetelésre még legalább 10 centiméteres további szigetelést érdemes ráépíteni a megfelelő hőszigetelésért. De akár még a 15 cm vastag szigetelésnél is érdemes lehet vastagabb szigetelést kiépíteni. Attól függően, hogy milyen mértékű megtakarítást szeretne a fűtés költségében.
A több évtizedes szigetelések gyenge hőszigetelő képessége miatt nem véletlen, hogy ma már a 30 évvel ezelőtt hőszigetelt épületek újabb hőszigetelésén gondolkodnak el a tulajdonosok. Muszály ezzel foglalkozni, mert a fűtési számlák kifizetése a téli hónapokban kemény próbatétel elé állíja a családokat.
A Baumit hőszigetelést hőszigetelésre technológiája a 20 évvel ezelőtt készült néhány centi vastag hőszigetelésekre kerülhet fel
A 4-6 cm vastag polisztirol lapokkal borított homlokzatok kiegészítő szigetelésére jó megoldás a hagyományos fehér színű EPS polisztirol szigetelésekkel való megvastagítás.
- Azonban a fehér színű táblák helyett jobb hőszigetelő képességű grafitos polisztirol szigetelőt is felrakhat a homlokzat újabb szigetelő rétegeként.
Az újabb utólagos hőszigetelésnél az első kérdés az, hogy bontsák le vagy pedig építsenek a szigetelésre újabb szigetelést? A válasz nem egyértelmű. Attól függ, hogy milyen állapotban van a 2-3 évtizeddel ezelőtt felrakott szigetelés.
Milyen állapotban van a 2-3 évtizedes hőszigetelés?
A homlokzati vakolat állapotát ránézésre nem tudja pontosan megállapítani. Ezért érdemes megbontani egy helyen azért, hogy pontosan felmérje az állapotát.
A megbontott rendszerből már meg tudja állapítani azt, hogy milyen állapotban vannak a hőszigetelő táblák. Felmérheti azt is, hogy mennyire stabilan tart a ragasztás, és milyen pontos az egyes táblák illeszkedése a találkozásoknál.
Ha a lapok között nincsenek hézagok, és a ragasztás valamint a dűbelek is stabilan tartják a hőszigetelést, akkor már csak a táblák állapotát kell figyelmesen felmérni. Ha a táblák szárazak, és szemmel láthatóan jó állapotban vannak, és jó a hőszigetelő képességük, akkor jó állapotban van a hőszigetelés. Ilyenkor nem érdemes lebontani ezt, hanem nyugodtan kerülhet a már meglévő szigetelésre az új szigetelő réteg.
Ha azonban a ragasztás nem tartja jól a táblákat, és a táblák között hézagok vannak, és még a táblák is mállanak, akkor nem érdemes erre az ingatag állapotban lévő hőszigetelésre egy újabb réteget feltenni. Ilyenkor érdemes a régi rendszert teljes egészében lebontani és új hőszigetelő rendszert felrakni a homlokzatra teljes vastagságban.
A régi rendszer lebontása talán nagy munkával jár, és sok lesz a hulladék is. Azonban nem érdemes kockáztatni azt, hogy egy ingatagon álló rendszerre felrakja az újabb réteget. Ekkor ugyanis nemcsak a már fenn lévő 4-6 cm-es régi rendszert kellhet lebontani, hanem a nem megfelelő rögzítés miatt akár az újonnan felrakott hőszigetelés stabilitása is bizonytalan lehet.
Nem érdemes a bizonytalanul álló régi rendszer bizonytalanságát a következő néhány évtizedre is beépíteni a homlokzatba.
- Ha nem áll stabilan, akkor az ingatag rögzítés túl nagy kockázatot jelent majd az elkövetkező 3-4 évtizedre a teljes rendszerre nézve.
- Ha pedig jelentősen romlott a lemezek hőszigetelő képessége, akkor ez pedig a teljes rendszer hőszigetelésének az értékét lerontja.
Ha viszont jó állapotban van a 2-3 évtizeddel korábban felrakott hőszigetelő, akkor ki lehet egészíteni egy újabb hőszigetelő réteggel, megnövelve annak hőszigetelő képességét. Az újat rá lehet építeni a régire.
Újabb hőszigetelő rendszer felrakása
A régi hőszigetelő rendszer homlokzati vakolatának, amely az új réteg alapja lesz elő kell készíteni. A szigetelendő felületnek nemcsak kellően stabilnak, szilárdnak kell lenni, hanem simának és jól tapadónak is. Ezért a lazán álló, málló részeket el kell távolítani, és ezeket a részeket javítani, pótolni kell homlokzati ragasztóval. Az új hőszigetelő rendszert sima felületre tudja felrakni.
Ha a régi rendszer hőszigetelő lapjai alapvetően rendben vannak, de van néhány olyan lap, ami nedves és mállik, akkor ezeket a lapokat le kell szedni a homlokzatról és új, jó hőszigetelő képességű, a régi rendszerrel egyező vastagságú lapokkal pótolni kell.
A javításkor a lapok stabil felfogatásán van a hangsúly, hisz erre a rétegre még úgyis fel fog kerülni az újabb réteg hőszigetelő.
Az előkészített, egyenlegesen sima felületre az újabb hőszigetelő réteg felragasztása a jól ismert perem-pont módszerrel történjen. Ezzel a ragasztással a szigetelő lapok szélei és a közepe is rögzítve lesz a homlokzatra, és nem juthat a lapok mögé a szél, hogy a hőszigetelő lapok mögött cirkulálva megbontsa a homlokzatot.
A lapok felragasztása után dűbellel is rögzíteni kell a hőszigetelést. Hőszigetelésre felragasztott újabb hőszigetelő rétegnél egyszerűen nem maradhat a szigetelés dübelekkel való megerősítése. A hőszigetelő rendszer időjárás és viharállósága miatt erre egyszerűen szükség van.
A hőszigetelő lapok dübelekkel vagy ragasztótárcsával való stabil felfogatása után a hőszigetelés további munkálatai már pontosan megegyeznek az egy rétegben felrakott hagyományos utólagos hőszigetelés munkálataival.