A tetőterek beépítése nem most kezdődött. Már az 1990-es években is előfordult Magyarországon, hogy beépítették a családi házak tetőterét. A 2000-es évektől kezdve pedig még nagyobb arányú lett a tetőterek beépítése. 20-30 évvel ezelőtt azonban a beépítéshez használt építőanyagok sokkal rosszabb minőségűek voltak. Emellett pedig a tetőtér beépítés technológiája is gyerekcipőben járt még. Legalábbis a ma már érvényben lévő követelményekhez és lehetőségekhez képest.
Milyen hibáik lehetnek az 1990-as évek végén beépített tetőtereknek?
Ezek a tetőtér beépítés hibák persze csak most, 20-30 évvel később minősülnek már hibának. Hisz akkor, amikor ezeket a tetőtereket beépítették még az akkor szokásos anyagokat lehetett beépíteni a tetőtérbe. És természetesen a tetőtér beépítésről sem tudtunk még olyan sok mindent, mint most, 2021-ben.
A tetőtér családi háza időjárásnak legjobban kitett lakótere. Nyáron a tetőt közvetlenül éri a tűző nap, és ezért hőszigetelés nélkül akár 55-60 fok is lehet a tető alatt. Télen pedig a magassága miatt jobban ki van téve a süvítő szélnek és a zömmel hóesés formájában érkező csapadéknak. Szigetelés nélkül akadálytalanul bejön a kánikulai meleg, és könnyen szökik a téli fűtés melege. Éppen ezért a tetőtér szigetelése kulcsfontosságú eleme a komfortos lakhatásnak.
20-30 évvel ezelőtt még sokkal gyengébb hőszigetelő képességű szigetelők voltak a tetőtér szigetelésére is. Ráadásul ezeket a sokkal rosszabb hőszigetelő képességű anyagokat is vékonyan, maximum a szarufák magasságának megfelelő vastagságban építették be a szarufák közé. Ez azt jelentette, hogy mindössze 5-10 cm vastag tetőtér szigetelések készültek gyenge hőszigetelést biztosító szigetelők beépítésével.
Tovább tetézte a problémákat az, hogy azt a vékony szigetelést is egy rétegben építették be. Azért, mert egyrészt az 5-10 centiméteres vastagság nem is nagyon biztosítja a kétszeres vastagságú beépítést, másrészt pedig még nem is ismertük ennyire a hőhidak hatását.
Tetőtér beépítéskor többféle hőhíd is kialakult a tetőtérben:
- Az anyagváltásból adódó hőhíd jelentkezett a hőszigetelésre használt szigetelő és a szarufák találkozásánál.
- Az eltérő síkok találkozásánál geometriai hőhidak alakultak ki. Ilyen hőhíd volt a tetőgerincnél a tető két oldalának találkozása. Ilyen hőhíd keletkezik a térdfal és a magastető találkozásánál is.
- Hőhíd alakult ki a térdfalra közvetlenül rátolt bútorok mögött is, mert a levegő mozgását a falhoz túl közel tolt bútor is megakadályozza.
További problémát okozott a szigetelés védelmére használt mezőgazdasági fóliák beépítése. Azért, mert ezek a műanyag fóliák teljes mértékben alkalmatlanok voltak a mai értelemben természetesnek vett páraáteresztő funkció ellátására.
Arról nem is beszélve, hogy ezeket a tetőtérben teljesen használhatatlan fóliákat is rosszul rakták be. 2 réteg toldásánál nem rögzítették a fóliát egymáshoz, és nem rögzítették a csatlakozó épületszerkezetekhez sem. A ma már elvárt és megszokott felületfolytonos és légtömör fóliafedés akkor még teljesen ismeretlen fogalom volt a szigetelésben.
Ha pedig mégis rögzítették a fóliát, akkor pedig nem ragasztással, hanem szegeléssel lyuggatták át, és ez is rontja a fólia felületfolytonos szigetelését.
Átszellőztetett légrést sem alakítottak ki ellenléccel a cserepeket tartó lécek alatt. Ha pedig mégis beépítették az ellenlécet is, akkor pedig a megfelelő kiszellőzés biztosítása maradt el az eresznél és/vagy a tetőgerincnél. Márpedig hiába van légrés. Ha a levegő nem tud keringeni, akkor nincs szellőzés. Nincs, ami a tetőcserép alatt felforrósodott levegőt kivinné a tetőcserepek alól.
A gyenge minőségű anyagok beépítésén túl a szakszerűtlen, mai tudásunkkal szakszerűtlen, kivitelezés is sok problémát okoz a tetőtérben:
- A tetőfóliaként használt mezőgazdasági fólia megfelelő átlapolásának és felületfolytonos összeragasztásának elmaradása a cserépfedés alatt és a szigetelésre használt anyag alatt.
- A csatlakozó épületszerkezetekhez való ragasztás elmaradása.
- A hőszigetelésre használt anyagnak nem pontos méretre való beszabása.
A gyenge minőségű anyagoknak a beépítése és a szakszerűtlen kivitelezés együtt azt eredményezték, hogy a nem megfelelő tetőszigetelés miatt télen a tetőtér fűtése ellenére is hideg volt a tetőtéri szobában. Nyáron pedig olyan nagy volt a hőség a kinti kánikula miatt, hogy nem lehetett megmaradni a tetőtérben a délutáni és az esti órákban külön hűtés, a klíma működtetése nélkül.
Ez persze nemcsak rossz közérzettel, komfort nélküli lakhatással, hanem rendkívül magas téli fűtési és szükségszerűen jelentkező nyári klimatizálási költségekkel is jár. Ráadásul a hőhidak mentén nedvesedő, penészedő falak még tovább rontják a tetőtér komfortosságát.
Mik legyenek a tetőtér felújítás lépései?
A rossz hőszigetelő képességű anyagok és alkalmatlan fóliák eltávolítása után lehet csak arról szó, hogy a tetőtér szigetelésének korszerű szerkezetét és rétegrendjét ki tudja alakítani a tetőtérben. Mit jelent ez?
Azt, hogy a gyenge hőszigetelő képességű és rosszul szigetelő anyagokat és fóliákat mindenképp el kell távolítani a tetőtérből ahhoz, hogy esélye legyen a megfelelő színvonalú hőszigetelésre.
A gyenge hőszigetelő képességű szigetelőanyag eltávolításához pedig az kell, hogy vagy kívülről, a tető felől, vagy pedig belülről hozzáférjen a tetőszerkezethez és lebontsa azt. Ha a tetőfedést nem cseréli le a tetőtér felújításkor, akkor érdemes belülről megbontani a tetőszerkezetet, és a beltér felől elvégezni a felújítást.
A tetőcserép alá egyszeresen átszellőztetett rétegrendnél páraáteresztő fóliára van szükség. Azért, hogy az alatta lévő hőszigetelőbe esetlegesen bejutó pára akadálytalanul el tudjon távozni a szigetelőből. Ez fontos, mert a nedvesség rontja a szigetelőanyag hőszigetelő képességét.
A szarufák közötti hőszigetelésre a két szálas hőszigetelő, a kőzetgyapot és az üveggyapot közül érdemes választani. Mindkét szigetelő jó megoldás lehet tetőtere szarufák közötti és szarufák alatti kiegészítő szigetelésére.
Ha a kőzetgyapotot választja, akkor a legjobb megoldást éklemezek beépítése jelenti. A Deltarock lemezek fő előnye az, hogy átlósan átvágott háromszög alakjuk révén a szarufaköznek tökéletesen megfelelő szélességű szigetelést építhet be a szarufaközökbe. A mai hőszigetelési követelmények teljesítéséhez azonban nem elég a szarufák magasságának megfelelő 10-15 cm vastag tetőtér szigetelés beépítése. Ezért a szarufaközök pontos megtöltése után a szarufák alatti kiegészítő szigeteléssel javíthatja tovább a tetőtér szigetelését. Ennek a kiegészítő szigetelésnek az a fő előnye, hogy a tetőtér teljes szélességében kialakíthatja, és ezért csökkenti a szarufáknál kialakult hőhíd hatását. Hátránya viszont az, hogy a tetőtéri szoba magasságából veszi el a helyet a kiegészítő szigetelés. Erre a kiegészítő tetőtér szigetelésre használhatja a Rockwool Airrock LD kőzetgyapot lemezeket vagy pedig a Rockwool Multirock szigetelőt is.
Gyakran használt szarufák közötti hőszigetelő lemez a Rockwool Multirock is. Ha a szarufák közé a Multirock lemezeket rakja, akkor kiegészítő szigetelésként is jó megoldás a szarufák alá a Multirock táblák beépítése.
Ha pedig kőzetgyapot helyett üveggyapottal szeretné a tetőteret szigetelni, akkor a szarufák közé és a szarufák alatti kiegészítő szigetelésre is az Isover Domo és az Isover Domo Plus tekercses üveggyapotot érdemes választani.
A meleg levegő felfelé száll, ezért egy négyzetméteren a tetőtéren át szökik meg a legtöbb meleg a lakásból. Miért fontos ez?
- Azért, mert a hőveszteség elkerülésére a tetőtér szigetelésnek érdemes a legvastagabbnak lenni. Természetesen egyáltalán nem mindegy az sem, hogy milyen a beépített kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelő képessége, mert minél jobb hőszigetelőt épít be, annál vékonyabb szigetelés is elég a tetőtérben. Azonban a tetőtér beépítésre általánosan használt 0,036 és 0,039-es hővezetési tényező értékek mellett minimum 20, de még inkább 30 cm-es szigetelési vastagságot is érdemes beépíteni.
A szigetelőanyag alá párazáró fóliát kell rakni. Azért, hogy a lakásban keletkezett pára ne jusson be a szigetelőbe, és az esetleges kicsapódásával ne rontsa a szigetelő hőszigetelő képességét.
A szigetelőanyag alá pedig gipszkarton lemez, OSB lap is kerülhet. Ezt közvetlenül lehet glettelni és festeni.
Ha viszont nem szeretné a tetőtér beltéri magasságát lecsökkenteni a megfelelő hőszigetelési vastagság biztosításához, akkor a külső oldal, a tetőfedés felől kell megbontani a felújításhoz a tetőt. Ezt azonban felújításnál csak akkor érdemes választani, ha a tetőfedést is lecseréli. A tetőfedés cseréjénél ugyanis a szarufák közötti szigetelés helyett választhatja a szarufák feletti szigetelést is. Nyilván ehhez nemcsak a régi szigetelést, hanem a tetőfedést is le kell szedni a tetőről, és a szarufák feletti szigetelés beépítése után kell lécezni a tetőt, és felrakni a felújításhoz kiválasztott tetőfedő anyagot.
Ha valamilyen könnyebb szerkezetű tetőfedést választ, például bitumenes lemezt, zsindelyt vagy hullámlemezt, akkor a szarufák jó eséllyel meg fogják tudni tartani az új tetőt is. Ha viszont cserépfedés lesz a tetőn, akkor alaposan meg kell nézni a szarufák állapotát is, mert nem biztos, hogy a szarufák cseréje, megerősítése nélkül ki fogják bírni az elkövetkező néhány évtizedben is a cserépfedés és a rá hulló hő súlyát. Különösen akkor, ha betoncserepet választ a felújított tető fedésére.