Hőszigetelés és páralecsapódás között mi az összefüggés?

Ha homlokzati fala utólagos hőszigetelését tervezi, akkor a hőszigetelés megoldásával a homlokzati falak utólagos szigetelésével a szellőzés is csökken. Milyen megoldásra lehet szüksége ilyenkor a lakásban keletkező pára eltávolítására?

Ha a fűtési és klimatizálási költség csökkentését megoldja a hőszigeteléssel, akkor kell-e tartania a lakásban keletkező pára túlzott lecsapódásától? Mire figyeljen oda otthona utólagos hőszigetelésénél?

Mit gondol? Mennyi pára keletkezik lakásában naponta?

hőszigetelés és páralecsapódás

Mi az összefüggés a hőszigetelés és a páralecsapódás között? Mit gondol, mennyi pára keletkezik a lakásában naponta?

Ezt természetesen nehéz pontosan meghatározni. Több tényezőtől is függ:

  • Függ attól, hogy hány tagú a család, és hányan vannak a lakásban?
  • Attól is függ, hogy mennyi időt töltenek otthon.
  • És attól is, hogy a nélkülözhetetlen kilégzés-belégzés mellett milyen más páraszaporító tevékenységet végeznek.

Megmérték azt, hogy egy átlagosnak vehető 4 tagú családban naponta átlagosan 7 liter pára keletkezik naponta. Ezt növeli meg az egyes páradús tevékenységek nedvessége, párakibocsátása.

Például egy 15 perces zuhanyozás alatt 2,6 liter pára jut a fürdőszoba levegőjébe. Főzéskor is sok pára jut a konyha levegőjébe. 600-1.500 gramm/óra nedvességgel érdemes ilyenkor számolni a főzés jellegétől függően.

Emellett nemcsak az egyes tevékenységeknek, hanem magának az épületnek is nagyobb párakibocsátása van akkor, ha új építésű lakásról van szó. Azért, mert az építéskor, a falazáskor, a vakoláskor, az aljzatbeton elkészítésekor jelentősebb mennyiségű víz kerül a falba, aljzatba, mennyezetbe. Ez a nedvesség a száradással lassan, fokozatosan távozik el.

Amíg nem hőszigetelt az otthona és régi típusú nyílászárók vannak a homlokzati falon, addig nincs különösebb gondja a szellőzéssel. A lakásban keletkezett pára a rosszul záródó nyílászárók résein viszonylag könnyen eltávozik a lakásból.

Ha azonban a nyílászárókat korszerű, jól záródó, hőszigetelt nyílászárókra cseréli a homlokzati falon, akkor a réseken keresztüli levegőcsere és páraeltávozás megszűnik. Persze csak akkor, ha a korszerű, hőszigetelt nyílászárón nincs beépített szellőzőnyílás, mert ezzel nemcsak a nyílászáró hőszigetelését, hanem a lakás szellőzését is meg tudja oldani.

grafitos hőszigetelés

Grafitos szigetelő rendszer 20-30%-kal jobb hőszigetelő képességgel

Talán azt gondolná, hogy a nyílászárók korszerűre cserélése után a még szigeteletlen falon nemcsak a levegő cserélődik ki, hanem a lakásban keletkezett pára is kijut az utcára. Ez azonban nincs így. Vizsgálatokkal bizonyított az, hogy a keletkezett párának csak 2-5% távozik a lakásból a szigeteletlen falakon át. Sőt még azt is bizonyítják ezek a vizsgálatok, hogy a falak utólagos szigetelésére használt szigetelők anyaga sem befolyásolja különösebben a fal páraáteresztésének mértékét.

Ez persze nem véletlen. Ha a szigeteletlen falon is alig-alig (2-5%) jut át a pára, akkor a szigetelt fal páraáteresztése sem lesz jobb a szigetelés után. A falak szigetelésétől függetlenül, a nyílászárók cseréje után tehát már a szellőzést, a pára eltávolítását is meg kell oldani a lakásból.

Hőszigetelés nélkül viszont már nagyon drága a lakás fűtése és nyári hűtése, mert a nyílászárók résein a pára, valamint a falakon és a rosszul záródó nyílászárók résein a lakás levegője is megszökik a lakásból. Ez télen a lakás fűtött melegének elillanását, nyáron pedig a kinti kánikulai meleg beáramlását jelenti.

A homlokzati nyílászárók lecserélése és a hőszigetelés nemcsak a télen kiszökő, nyáron pedig beszökő melegnek állja útját, hanem a szellőzésnek, a beltérben keletkezett pára eltávozásának is. Éppen ezért a nyílászárók kicserélése és a hőszigetelés után meg kell oldani a lakásban a szellőzést, a pára eltávozását is.

A hőszigetelés és a nyílászárók cseréje után a szellőzésnek, a pára lakásból történő eltávolításának 3 lehetősége van:

  1. A legkézenfekvőbb az, hogy naponta 3-5 alkalommal nyitott ablakokon keresztül szellőzteti a lakását. Ezt a legjobb kereszthuzattal 5-10 perc alatt megoldani. Azért, mert a kereszthuzattal gyors a szellőztetés. A nyitott ablakokon át gyorsan kicserélődik a lakás páradús levegője a kinti friss levegővel, és utána bezárhatja az ablakokat. Egy ilyen gyors szellőztetésnél csak a levegő cserélődik ki. A falak és a bútorok melege bennmarad a lakásban, és az ablakok bezárása után a falak és a lakásban lévő bútorok gyorsan felmelegítik a lakás levegőjét is.
  2. Másik lehetőség a szellőzőnyílással felszerelt korszerű ablakok beépítése. Ezeknél ugyanis az ablakokba beépített szellőzőnyíláson át cserélődik a lakás levegője és eltávozik a lakásban keletkezett pára is.
  3. Harmadik lehetőség a lakásban keletkezett pára valamilyen mesterséges elszívása. Ezzel a mesterséges páraelszívással, a levegő cserélésével a pára 95-96%-a is eltávolítható, kivezethető a lakásból.
    A falakon keresztüli páraeltávolítás – a szigeteletlen falak szerkezetéből következően is – nem járható megoldás. A párátlanítást a fentebb leírt 3 módszer valamelyikén kell megoldania a homlokzati nyílászárók lecserélése után.

A nyílászárók cseréje után a homlokzati falak utólagos külső hőszigetelése a lakásban keletkezett pára kicsapódása ellen is hatásos. Azért, mert a külső szigeteléssel a fal belső felületének a hőmérséklete is jelentősen megnő. Miért jó ez a párakicsapódással szemben?

Azért, mert minél magasabb a fal belső felületének a hőmérséklete és minél kisebb a levegő és a belső falfelület hőmérsékletének a különbsége, annál kisebb a párakicsapódás veszélye a falakon. Ugyanis minél kisebb a belső fal és a lakás levegő hőmérsékletének a különbsége, annál kevesebb nedvesség csapódik le. Azért, mert közel azonos felület hőmérsékletnél a levegő sokkal több nedvességet lesz képes megtartani a falakon való kicsapódás, nedvesedés, penészedés nélkül.

austrotherm grafit reflex szigetelés

Austrotherm Grafit Reflex szigetelésből 15 cm vastag szigetelés a homlokzatra már jelentős fűtési költség megtakarítást eredményez évtizedeken át

Szakemberek tapasztalata szerint akkor megfelelő a homlokzati szigetelés vastagsága és a kivitelezés minősége, ha a belső falfelület és a lakás levegőjének hőmérsékletkülönbsége nem nagyobb 2-3 foknál.

Éppen ezért érdemes jó minőségű szigetelőt a megfelelő vastagságban választani a homlokzat utólagos szigetelésére. A jó minőségű szigetelő felrakása pedig szakszerű kivitelezést is igényel a tökéletes szigeteléshez és a párakicsapódás legalacsonyabb szintre történő mérsékléséhez.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük