Családi házaknál a rezsiköltség jelentős részét a téli fűtésre és a nyári légkondicionálásra fizetjük ki. Különösen azokban a családi házakban magas a fűtés költsége, amelyek még hőszigetelés nélkül épültek. Az 1900-as években és a 2000-es évek elején még nem volt ilyen magas a fűtésre használt energia ára. Ezért 3 évtizeddel ezelőtt vagy a még régebben épült családi házainknál nem volt különösebb jelentősége a hőszigetelésnek.
Az 1970-es, 80-as években sok családi ház épült B30-as téglából. Ezeknek a családi házaknak a fűtése ma már utólagos hőszigetelés nélkül nagyon sokba kerül. Különösen megnövelte a fűtésre fordított kiadásokat a gáz árának drasztikus emelkedése 2022-ben.
Családi ház homlokzat szigetelése utólagosan grafitos hungarocellel
Ezeknek a hőszigetelés nélküli családi házaknak a fűtése általában nem fér bele az átlagos felhasználásba, ezért az átlagos fogyasztás feletti gázfogyasztásért kifizetett hétszeres gázár miatt még fontosabb lett ezeknek a szigetelés nélküli házaknak az utólagos szigetelése.
Ezért, ha korábban még halogatta a homlokzat utólagos szigetelését vagy a padlásszigetelést, akkor a drasztikus gázáremelés igencsak felerősítette a korábban még csak bizonytalan elhatározást. Az ég és az utca további fűtése helyett egyre sürgetőbb az egyre drágább pénzen vett meleg falakon belül tartása szigeteléssel.
Minél jobb minőségű hőszigetelő anyagot használ és minél vastagabb a szigetelés, annál többet tud megtakarítani a fűtés költségéből. Ez nem véletlen, hisz a szigetelőanyagról szóló döntésnél a hőszigetelést meghatározó két legfontosabb tényező a kiválasztott szigetelőanyag hővezetési tényezője és a szigetelés vastagsága.
Ez a két tényező fordított arányban áll egymással. Annál jobb lesz a felújított családi ház hőszigetelése minél alacsonyabb a kiválasztott szigetelő hővezetési tényezője, és minél vastagabb a szigetelés.
- A homlokzat szigetelésére használt grafitos szigetelők hővezetési tényezője 0,030 W/mK
érték körüliek. Ebből a 30 cm vastag B30-as téglafalra érdemes legalább 15 cm vastag homlokzati szigetelést rakni. 20 cm-es grafitos homlokzati szigeteléssel már kimagasló megtakarítást tud elérni. - Hagyományos polisztirol szigetelésből viszont érdemes legalább 20 cm vastag szigetelést felrakni a homlokzatra. Azért, mert ezeknek a fehér színű polisztirol lemezeknek a hővezetési tényezője 0,038-0,039 W/mK. A hagyományos hungarocell szigetelésből az 5 cm-rel vastagabb szigetelés képes biztosítani azt a fűtési költség megtakarítást, amit a grafitosnál a 15 cm-es is elér.
Rockwool Multirock kőzetgyapot szigetelés a padlás utólagos hőszigetelésére akár 30 cm-es vastagságban a fűtés költségének jelentős csökkentésére
A meleg levegő elsősorban felfelé száll, ezért a födém utólagos szigetelésének még talán nagyobb jelentősége van, mint a homlokzatszigetelésnek. Éppen ezért a födém szigetelésére a 0,038-0,039 W/mK hővezetési tényezővel rendelkező szigetelőkből minimum 20, de inkább 30 cm-es vastagságot érdemes lerakni. Érdemes a padlásszigetelőt két rétegben, kötésben lerakni. Azért, mert ezzel a szigetelőlapok találkozásánál kialakult hőhidak hatását mérsékelni lehet.
- A padlás szigetelésére is választhatók azonban jobb hőszigetelő képességgel rendelkező szigetelők is. A 0,030 W/mK körüli hővezetési tényezővel rendelkező szigetelőkből vékonyabb szigetelés is elég ugyanannak a hőszigetelésnek az elérésére.
A homlokzat és a padlás utólagos szigetelése korántsem vagy-vagy kérdés. Nem a két szigetelés közül kell választani, hanem sokkal inkább arról érdemes dönteni, hogy a padlást vagy inkább a homlokzatot szigeteli előbb. Erre érdemes hőtérképes vizsgálatot készíteni, és ott kezdeni a szigetelést, ahol több energia szökik meg.
Hőtérképes vizsgálat nélkül érdemes lehet előbb a födémet szigetelni. Azért, mert egy négyzetméterre vetítve általában a födémen keresztül szökik meg a legtöbb energia. A födém szigetelése után pedig következhet majd a homlokzat és a lábazat szigetelése is. Előtte azonban a nyílászárókat érdemes hőszigeteltre cserélni a külső falon.
Azért is fontos ez, mert az épület hőveszteségének 30-40%-a négy külső falon, 20-30%-a pedig a födémen, illetve a tetőn keresztül szökik meg. A külső nyílászárókon keresztül is megszökik az energia 15-25%-a. A maradék pedig a talajon lévő padlón és a kéményen keresztül szökik meg a házból. A nyílászárók cseréjével és a ház utólagos szakszerű szigetelésével a pazarló energiafogyasztást jelentősen csökkenteni tudja. Ezzel pedig a rezsit is jelentősen csökkenti az elkövetkező évtizedekben.
Nem véletlenül beszélünk most annyit az épületek utólagos hőszigeteléséről, hisz minél magasabb az energia ára, annál fontosabb a pazarló energiafogyasztás csökkentése az utólagos szigeteléssel.
Azt is könnyű belátni, hogy minél gyengébb a szigetelés nélküli épületszerkezet hőszigetelése, annál inkább érdemes hőszigetelni. Azért, mert rossz hőszigetelésnél sokkal gyorsabban megtérül a hőszigetelés a fűtési költségek csökkentésében.
A családi házak utólagos szigetelése nemcsak a téli fűtés költségét, hanem a nyári klimatizálás áramszámláját is jelentősen csökkenteni tudja. A homlokzat és a padlás utólagos hőszigetelése ugyanis nyáron a gyors felmelegedéstől védi meg a homlokzati falakat, a födémet és ezzel együtt pedig a ház lakóterét. A megfelelő vastagságban felrakott szigetelés még a legmelegebb júliusi és augusztusi kánikulában is órákon át képes hűvösen tartani a falakat.