Rezsicsökkentés a födémen, a homlokzaton és a lábazaton kiszökő meleg megzabolázására. Családi házában elvégezte már a rezsi csökkentését segítő utólagos hőszigetelést? Ha pedig még nem, akkor mikor tervezi a rezsiköltségek csökkentését otthonában?
Még hőszigetelés nélküli családi házában a jelenlegi magas energiaárak miatt szinte csak az a kérdés, hogy az átlagos fogyasztás feletti hétszeres gázáremelés ellen a födém vagy a homlokzat szigetelésével kezdi meg vagy folytatja tovább a rezsicsökkentést.
Minden épület más a különböző felületeken megszökő energia szempontjából. Ezért érdemes energetikai audittal felmérni, hogy hol szökik meg a legtöbb meleg a házból. Az épületen elvégzett energetikai audit nélkül azonban azt mondhatjuk, hogy mivel a meleg levegő felfelé száll, ezért a legtöbb családi házban fajlagosan, egy négyzetméterre vetítve a födémen keresztül szökik meg a legtöbb energia. Ezért energetikai vizsgálat nélkül érdemes először a födémet hőszigetelni.
Rezsicsökkentés családi háza homlokzatának hőszigetelésével
A födém szigetelését pedig követheti a külső falon lévő nyílászárók energiahatékonyra cserélése után a homlokzat utólagos szigetelése a lábazat szigetelésével együtt. Szinte csak az a kérdés, hogy milyen szigetelést válasszon a födém és a homlokzat szigetelésére és milyen vastagságban. Ezt a könnyű kérdést azonban nem is olyan könnyű megválaszolni. Azért, mert sok benne a bizonytalansági tényező.
A hőszigeteléssel ugyanis az elkövetkező 30-40 évre tervezi meg családi háza energiafelhasználását.
Minél jobb hőszigetelő képességű szigetelőt választ a homlokzatra vagy a födémre, annál vékonyabb is elég belőle. És minél vastagabb szigetelést rak fel, annál nagyobb költségmegtakarítást érhet el az elkövetkező 3-4 évtizedben a fűtés költségének csökkentésével. Itt persze fontos kérdés, hogy az energiaárak milyen alakulását tervezi az elkövetkező évtizedekben?
Rezsicsökkentés és házfelújítás hőszigeteléssel
Homlokzat szigetelés fehér színű hungarocell szigeteléssel 20 cm-es vastagságban
Amikor az átlagos fogyasztás feletti gázfogyasztásnál a korábbi árhoz képest hétszeresre emelt árral kell számolni, akkor a ház megfelelő hőszigetelésével jelentős megtakarítást érhet el. A homlokzat és a födém megfelelő vastagságú szigetelésével akár 70-80%-os fűtési költség megtakarítást is el tud érni.
A födém és a homlokzat utólagos szigetelésének nemcsak rezsicsökkentő, hanem a ház értékét növelő hatása is van. A hőszigeteléssel a ház értéke azonnal magasabbra emelkedik. Szakemberek szerint akár 15-20%-os értéknövekedést is jelent a jó hőszigetelés.
Hőszigetelés nélküli és hőszigetelt lakások Magyarországon
A KSH kimutatása szerint hazánkban kb. négymillió olyan lakás van, amiben életvitelszerűen élünk is. Ezeknek a lakásoknak természetesen nagyon vegyes képet mutat az energetikai korszerűsége.
Hazánkban kb. 2,8 millió családi ház van. Ezeknek a házaknak kb. 25%-a korszerűen hőszigetelt. Ez azt jelenti, hogy kb. 2 millió családi ház hőszigetelését lehetne jelentősen javítani a homlokzat és/vagy a födém utólagos hőszigetelésével. Természetesen ebből a 2 millió családi házból több százezer olyan családi ház van, amit nem érdemes olyan korszerű hőszigeteléssel ellátni, aminek az élettartama minimum 30-40 év. Ennek az az oka, hogy ezek a családi házak olyan rossz szerkezeti állapotban vannak, hogy nem érdemes 30-40-50 éves élettartamú hőszigeteléssel ellátni, hisz ezek a házak már most láthatóan nem fognak kibírni ennyit.
Ezzel együtt is lehet azonban kb. másfélmillió olyan családi ház, amelynek az utólagos hőszigetelésével, a födém és/vagy a homlokzat utólagos szigetelésével jelentősen lehetne csökkenteni a fűtés és a nyári klimatizálás költségét.
A hőszigetelt családi házak 25%-os arányára nem lehetünk büszkék. Ezzel a környezetünkben lévő, hasonló éghajlati adottságú országokkal szemben jelentős lemaradásban vagyunk. Azon nem csodálkozunk, hogy Németországban és Ausztriában a családi házak jóval nagyobb aránya hőszigetelt ma már. Ausztriában 80%, Németországban pedig 90%-os ez az arány. Emellett azonban Lengyelországban is a családi házak 60%-a hőszigeteléssel ellátott. Szlovákiában is 35%-os a hőszigetelt családi házak aránya.
Van tehát mit behoznunk a hozzánk hasonló éghajlati viszonyok között élő országokhoz képest is. A hőszigetelt családi házak arányán túl természetesen a hőszigetelés korszerűsége és vastagsága is meghatározó fontosságú az energiahatékonyság meghatározásakor.
Minél korszerűbb a hőszigetelés, annál kisebb az energiaveszteség a ház különböző szerkezeti elemein keresztül.
Hol szökik meg a legtöbb energia a házból?
A különböző felmérések átlaga szerint a családi házból megszökő energia
- 25-35%-a homlokzati falakon,
- 25-30%-a a tetőn,
- 20-25%-a az ajtón és ablakokon,
- 10-15%-a pedig a talajon fekvő padlón át távozik.
Tudja, hogy mennyi az épületek átlagos hővesztesége az egyes épületszerkezeteknél?
Más felosztásban pedig
- a tetőn szökik meg az energia 25%-a,
- az ajtókon és ablakokon keresztül 10-15%-a,
- a ház egyéb résein az energia 15%-a,
- a homlokzati falon a 35%-a,
- a talajon fekvő padlón és a pincén keresztül szökik meg az elhasznált energia 15%-a.
Akármilyenek is azonban a konkrét arányok az egyes családi házakban, hőszigetelés nélkül jelentősen többet kell fizetni a téli fűtésért. Nyáron pedig a klimatizálásáért kell fizetni a jelentősen megnövelt áramszámlát.
Miért annyira fontos az energiahatékonyság a rezsicsökkentésben?
Épületek energiafogyasztása Magyarországon. Forrás: MEHI (Magyar Energiahatékonysági Intézet)
Azért, mert a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) felmérése szerint az épületek energiahatékonysága nagyon alacsony hazánkban. Mit jelent ez?
- Hazánkban az épületek és benne a családi házak átlagosan kétszer több energiát fogyasztanak el, mint a korszerű épületek. A legrosszabb energiahatékonyságú épületek energiafelhasználása négyszerese, ötszöröse a korszerű épületek energiafelhasználásának. miért olyan fontos az épületek energiahatékonysága?
Azért, mert ahogy a képen is látja a hazánkban felhasznált energia 40%-át az épületek fűtésére és hűtésére használjuk el. Ezzel pedig Magyarországon az épületek fűtése teszi ki a legnagyobb energiafelhasználást.
Márpedig a hőszigetelés nélküli családi házak és egyéb épületek korszerű hőszigetelésével a felére is lehet csökkenteni az épületek üzemeltetésére felhasznált energiát.
Sokan kezdenek bele valamilyen energiahatékonysági fejlesztésbe. A MEHI kimutatása szerint a lakosság 57%-a végzett el valamilyen energiahatékonysági beruházást. Ez a kimagasló szám első olvasatra kifejezetten jónak tűnik. A legtöbbször azonban az ilyen felújításoknál a beruházás nem korszerűsítés, fejlesztés volt, hanem az elöregedett vagy elromlott berendezés vagy épületszerkezet lecserélése.
Emellett pedig a felújítások háromnegyede csak részleges volt. Vagyis csak egy társasháznál csak leghidegebb északi oldali falat hőszigetelték. A családi háznál csak a födém utólagos hőszigetelését végezték el. Vagy csak a homlokzati nyílászárókat cserélték korszerűen hőszigeteltekre. Vagy pedig csak a homlokzatot és a lábazatot szigetelték utólagosan.
Az utólagos szigetelésnél pedig nagyon nem mindegy a hőszigetelés minősége és vastagsága sem a szigeteléssel elérhető megtakarítás mértékében. Az egyre magasabb energiaárak miatt ugyanis a hagyományos polisztirol hőszigetelésből 10 cm vastag szigetelés utólagos falra rakása már most sem biztosít megfelelő hőszigetelést. Mit várhatunk akkor 10 vagy 20 év múlva ezeknek az épületeknek az energiafelhasználásában?
Családi ház homlokzat szigetelése utólagosan grafitos hungarocellel 15 cm-es vastagságban
A hagyományos hungarocell szigetelésnél 23%-kal jobb hőszigetelést biztosító grafitos hőszigetelésnél is már 15 cm-es az a vastagság, ami jelenleg megfelelő hőszigetelést biztosít szakszerű kivitelezés mellett.
A rezsicsökkentés hőszigeteléssel cikkünk elkészítéséhez felhasználtuk az Austrotherm Gazdaságosan fenntartható energiahatékony otthon cikkének adatait is.