Faház építése gyorsabban halad a hagyományos falazóanyagokból készülő házak építésénél. Arra azonban a könnyűszerkezetes építkezéskor is figyelni kell, hogy ugyanolyan fontos az épülő ház külső hő és hangszigetelése, mint a hagyományos falazóanyagokból történő építkezésnél. Sőt mivel a fa és a fahulladék felhasználásából készülő farost lemezek könnyebben égő anyagok, ezért az égéssel szembeni ellenállás még fokozottabb figyelmet érdemel a faház építése során.
Faház égéssel szembeni védelme
Építkezéskor a fa éghetőségét természetesen nem lehet kikerülni. A faanyag illetve a farost lemezek megfelelő kezelésével, illetve az egyes rétegek alkalmazásával lehet azonban csökkenteni egy esetleges égéskor a gyulladás veszélyét.
Faház külső szigetelése kőzetgyapot és üveggyapot szigetelővel
Azzal is érdemes a faház tervezésekor számolni, hogy a nagyobb keresztmetszetű faanyagok nehezebben gyulladnak meg, és ezért tovább képesek ellenállni a tovaterjedő lakástűznek is.
- Még jobb a faszerkezetek égéssel szembeni ellenállása, ha a tűz csak egyik oldalról éri az épület faanyagát, a falat vagy a födémet.
A faházak építésekor a falazatoknál szendvics szerkezetet alakítanak ki. Ez azt jelenti, hogy két fa vagy farost réteg közé kerül a szigetelésre használt anyag. A szigetelőanyag választásnál azonban a faház építésekor figyelembe veszik az égéssel szembeni védelmet. Mit is jelent ez a gyakorlatban?
A könnyűszerkezetes, faházas építkezésnél az égéssel szembeni védelem jegyében a szálas szigetelő anyagok közül választanak. Ez nem véletlen, ugyanis ezek nem éghető anyagok. Fontos szempont, hogy kőzetgyapot és üveggyapot szigetelésnél biztonságosabb az égéssel szembeni védelem, hisz egy esetleges tűzesetnél nem terjed a tűz.
A polisztirol szigetelésről ezt már nem mondhatjuk el, mert a polisztirol éghető anyag. Például a kőzetgyapot olvadáspontja 1100 celsius fok felett van. Ezzel szemben a polisztirol már 240 celsius fokon olvad. A gyulladási hőmérséklete is 400 celsius fok körül van.
A homlokzati fal mellett ugyanebben a szendvicspaneles szerkezetben készítik el a faház zárófödémét, vagy pedig tetőtér beépítéses épületnél a tetőszerkezetet.
Faház szigetelése
A faház fűtési és klimatizálási költségeinek felmérésekor és külső szigetelésekor még a hőtároló tömeg hiányával is számolni kell a hagyományos építőanyagokkal szemben.
A megfelelő hőszigetelés biztosítására a homlokzati falszerkezet belső és külső rétege közé akár 30 cm vastag szálas szigetelőanyagból berakott szigeteléssel is érdemes tervezni. A külső és belső hőszigetelő farostlemez közé berakott 30 cm-es kőzetgyapot szigeteléssel akár 0,15 W/mK2 értékű hőátbocsátási tényezőértéket elérő falszerkezetet is kialakíthat a könnyűszerkezetes építkezéskor. Ez pedig már megfelelő hőszigetelést biztosít a téli időszakban.
A faház szendvicsszerkezetű elemeinek készítésekor a kőzetgyapot szigetelés választásakor gyakran választják a Knauf Insulation Ecose technológiával gyártott kőzetgyapot és üveggyapot lemezeit.
- A homlokzati fal hőszigetelésére az FKD N Thermal kőzetgyapot táblák vagy az Unifit ásványgyapot tekercsek.
- A tetőszerkezet szigetelésére pedig többek között az Unifit ásványgyapot, vagy üveggyapot tekercs, vagy az MPN Plus ásványgyapot tábla lehet igazán jó választás.
Faház hőszigetelése akkor lesz az igazi, ha otthona minden szegletét gondosan szigeteli.
Más kőzetgyapot és üveggyapot szigetelők is jó megoldást jelenthetnek azonban a könnyűszerkezetes házak külső falának, tetőszerkezetének hőszigetelésére és válaszfalainak a hangszigetelésére.
Nyáron sincs gond a könnyűszerkezetes házakkal ilyen kiváló hőszigetelés mellett. Sokkal inkább a hőtároló tömeg hiánya okozhat nehézséget. Mégpedig azért, mert a könnyűszerkezetes fal könnyebben és hamarabb felmelegszik a hőtároló tömeg hiánya miatt. Ezzel együtt persze a késő esti illetve hajnali, kora reggeli szellőztetéskor gyorsabban le is hűl.
Könnyűszerkezetes ház építésekor tehát nemcsak a gyorsabb építkezési ütemmel és kedvezőbb árú bekerülő költséggel érdemes számolni, hanem az épület hőszigetelésének kialakítását is fel kell mérni.
Helló,egy fontos kérdésem lenne.
Hogyan szigeteljem le a házam felső szintjét, ami 10 cm-es gerendafal?Belül gipszkarton borítást kapna,tehát lenne ott is -öt centim.Kétoldalról gondolom nem lehet,vagy felesleges.
Köszönöm
Kedves Stefán Tamás
Nem igazán értem a kérdését, mert a homlokzati falat egységesen célszerű szigetelni. Vagyis a ház felső szintje ugyanolyan szigetelést kapjon, mint az alsó szint. Már csak azért is, hogy ne legyen a két szint között hőhíd, az alsó és a felső szint falszerkezetének eltérő hőszigetelése miatt. Vagy félreértek valamit?
Faházat szigetelni lehet kívülről is és belülről is. Igen, általában csak az egyiket érdemes. Szakszerű kivitelezéssel persze lehet belső és külső oldali szigetelés is egyszerre. Itt a legfontosabb az, hogy kifelé haladva a falban egyre nagyobb legyen az egyes szerkezetek páraáteresztő képessége. A legjobb persze, ha a ház szellőztetési rendszere teljesen rendben van, és a házban keletkező pára nem a falszerkezeten, hanem a szellőztetési rendszeren át távozik a házból.
Azt nem tudom megmondani, hogy felesleges-e a kétoldali szigetelés. Ez attól függ, hogy milyen mértékű megtakarítást szeretne a téli fűtési és a nyári klimatizálási költségekben, és ezt milyen szigeteléssel lehet a legcélszerűbben megoldani az adott falszerkezeten.
Az volna a kérdésem hogy 15cm fa falszerkezetet fogok építeni hány centiméter külső szigetelésre volna szükségem a közre 15cm ásványt vagy kőzet gyapotot tervezek?
Kedves Tamás
Erre a kérdésére nehéz válaszolni, mert ez attól függ, hogy milyen mértékű megtakarítást szeretne a fűtési, klimatizálási költségekben. A közel 0 energiafelhasználású passzívházaknál, ahol 0,10 W/m2K hőátbocsátási tényezőt kell elérni bizony jóval vastagabb hőszigetelésre van szükség, mintha „csak” a 2020. január 1-től érvényes rendelet szerinti 0,20-as értéknek szeretne megfelelni.
És azért kőzetgyapot és kőzetgyapot között is van különbség.
Kedves Dalos-Blog!
Az lenne a kérdésem, hogy ha a faházam falát kőzetgyapottal szeretném szigetleni akkor a szendvics szerkezetbe szükséges párazáró fólia elhelyezése?!
Köszönöm!
Balázs
Kedves Balázs
Nem biztos, hogy pontosan értem. A falszerkezetben az a legfontosabb, hogy kifelé haladva egyre kisebb legyen a falba berakott elemek párazáró képessége.
Ezért belülről kifelé haladva valamilyen belső burkolat lehet, pl. OSB lap, utána a párazáró fólia, majd a kőzetgyapot szigetelő utána a páraáteresztő fólia és utána a külső burkolat a szendvics külső részeként. Erre gondolt?
Kedves Dalos Blog! Szeretnénk a nyaralónkat, (ami faház) utólag kívül hőszigeteléssel ellátni. Milyen technológiát javasolnak? Válaszukat előre is köszönöm! Erika
Kedves Szőlősi Erika
A faház külső szigetelésére mindenképp a kőzetgyapot szigetelést javasoljuk, Jó hőszigetelő képessége mellett a kiváló páraáteresztő képessége miatt. Azonban azt, hogy az egyes kőzetgyapot márkák, vastagságok és szigetelési technológiák közül melyik kerüljön fel a faházukra már az Önök céljától függ.
Mennyit tartózkodnak a nyaralóban? Milyen mértékű megtakarítást szeretnének a fűtési költségekben? Milyen vastag legyen a hőszigetelés? Milyen technológiával kerüljön fel a szigetelő? Milyen összegű beruházásban gondolkodnak? Stb.
Általánosságban nem igazán lehet javaslatot adni.
Kedves Dalos Blog!
Én szintén egy régi, 70-es évekbeli, mindössze 35m2-es faház (talán Erdért E35?) nyaralót szeretnék hőszigetelni, ezzel téli ottlétre alkalmassá tenni. Nem igény a maximális megtakarítás, mert nagyon vastag szigetelő réteg felhelyezésére nincs lehetőségem, pontosabban nem minden részen. Mindössze 10-12 cm, de maximum 15 cm-ben tudok gondolkodni. A faház belül vékony (kb. 5-7 mm) farostlemez, kifelé haladva kb. 8-10 cm vastag fal, benne valamilyen akkori szigeteléssel (gyapot?), majd külső fa lambéria burkolat. Hogy közéjük tettek-e anno fóliát, azt nem tudom.
Ha nem probléma, három kérdésem is lenne:
1. Jó lenne-e az a megoldás, hogy a jelenlegi külső lambériára rögzítve egy kőzetgyapot vastagságú faszerkezetet készítenék, függőleges irányú lécekkel, 58 cm közökkel, aztán ezt az egészet párazáró fóliával zárnám, majd a lécek közé menne a 60 cm széles kőzetgyapot szigetelés, amit utána egy páraáteresztó fóliával zárnék le. Erre kerülne a végén a rönkhatású ívelt lambéria.
2. Önök szerint elegendő tud-e lenni 10-12 cm kőzetgyapot vastagság egy már elfogadható hőszigetelésként, vagy ahol csak van rá lehetőségem, ott mindenképp 15 vagy akár vastagabb legyen?
3. Jelent-e gondot, hogy a függőleges lécek két oldalról a jelenlegi külső burkolattal, illetve az új lambériával érintkeznek, tehát ezeken a részeken nincs kőzetgyapot, csak maga a faléc?
Köszönöm. B.Tibor
Kedves Tibor
Jó lehet ez a megoldás is. Két hiányossága azonban lehet.
Az egyik az, hogyha a mostani külső fa lambéria burkolatra kerül fel a párazáró fólia, és a falba sok pára kerül be, és az ki fog csapódni a párazáró fólián, akkor ez nedvesítheti a lambéria burkolatot. Az igazán jó megoldáshoz, pontos rétegrendhez tudni kellene azt, hogy milyen a faház szellőzése, és milyen a mostani rétegrend.
A második kérdése olyan, amire nem lehet igazából válaszolni. A 15 cm-es szigetelés ugyanabból a szigetelőből mindig jobb, mint a 10-12 cm-es. Ugyanakkor kőzetgyapot és kőzetgyapot szigetelés között is van különbség a kőzetgyapot márkája és típusa között. A kőzetgyapot hőszigetelő képessége (hővezetési tényezője) a meghatározó ebből a szempontból.
A másik hiányosság pedig a függőleges lécek. Ha ezeken a részeken nem lesz kőzetgyapot, hanem csak a függőleges lécek, akkor az bizony gondot jelent. A kőzetgyapot és a fa hőszigetelő képessége között ugyanis jelentős különbség van. Ezeken a részeken hőhidas lesz a szigetelés.
Tisztelt Dalos Blog.
Fa szerkezetes házat szeretnénk építeni.
Az elképzelésünk :
Talaj csavarokon vagy beton tuskókon lenne az alap szelemen. Ezek 15×15 – ös gerendák lennének.
Erre 18 mm-es osb lap kerülne.
Falak 5×15-ös gerendákból lennének. Kívülről 18 mm-es osb borítás.
Belülről 15 cm Unifit ásványgyapot. Majd végül gipszkarton borítás.
A kérdésem az lenne hogy az alap szelemenek közé mit javasolnak? Ugyan úgy Unifit ásványgyapotot?
Az lenne a mennyezeti borításon is 15 cm-es vastagságban.
Esetleg tudnának segíteni egy alap, tető, falak rétegrend leírásban?
Betonozni nem akarunk mert látszólag is mobil háznak kellene kinéznie a háznak. (Önkormányzat így engedi)
Még gondban vagyunk az épület aljával is.
Ugye beton tuskókon fog állni. Azokon 15×15 gerendák.
A köztük lévő űrt még nem tudjuk hogyan oldjuk meg.
Mert nagyjából 5-10 cm után kezdődik csak a gerenda alja. Gondoltunk ennek a résznek a tormelekkel való feltoltesere, majd a gerendák közti rész purhabbal vagy Unifit ásványgyapottal való kitöltésére is.
Segítségét előre is köszönöm.
Üdvözlettel : Mónika
Kedves Mónika
A faház állandó lakhatásra vagy pedig csak ideiglenes, pl. hétvégi tartózkodásra készül? Más lehet a szigetelés az állandó és az ideiglenes fűtési igénynél. Nem teljesen értem, hogy állandó lakhatásnál az építési hatóság miért nem engedi a beton alapot.
Ha állandó lakhatásra készül a faház, akkor érdemes egy faház építésben nagy gyakorlattal rendelkező szakembertől tanácsot kérni. Azért, mert ahogy Ön is írja az alap, a falak és a tető rétegrendjén, az egyes rétegek vastagságán sok múlik. A tervezésen túl pedig a kivitelezés is vastagon hozzájárul a legkevésbé hőhidas szerekezet kialakításához.
Látatlanban nehéz tanácsot adni egy komplett kivitelezéshez. Faház építésben pedig nincs is olyan gyakorlatunk, hogy felelősséggel javasoljak Önnek megoldást.
Köszönöm a gyors választ. Állandó tartózkodásra lenne, tehát 4 évszakos kellene hogy legyen. Műemlék övezetben van a házunk és az udvarra is csak olyan épületet engedélyeznek ami vagy az utcáról nem látható (ez kicsi lenne) vagy pedig úgymond mobil jellegű tehát látszólag akár de mozdítható.
Kedves Dalos-blog!
A kérdésem az lenne ,ha faszerkezetűházat építek a külső osb borításra hogyan rögzítsem a vakolható kőzetgyapotot ha az osb-t pára áteresztő fóliával borítom.
Esetleg ez a fólia elhagyható és akkor a dűbel mellé ragaszthatom is? Illetve olyan vakolatot kell használnom és olyan ragasztót ami légáteresztő? Válaszát előre is köszönöm
Kedves Nagy Ádám
Az OSB falra miért rakna páraáteresztő fóliát a kőzetgyapot szigetelés alá? Nem sok értelme lenne.
A kőzetgyapot jó páraáteresztő. Mindenképp érdemes olyan ragasztót és vakolatot használni, ami nem zárja be a párát a falszerkezetbe.
Kedves Dalos blog!
Szeretnék tanácsot kérni faházunk külső szigetelésére. Kb 40 éves, holland tipusú. 7cm-es gerenda, hungarocell(gondolom, már csak volt) és belül lambéria adja a fal vastagságát. Milyen szigetelést javasol, ha állandó lakásként használjuk. Kívülről rendszeresen ápolt, xiladekorral kezeljük. Sokat olvasgatok a témában és aggaszt a párásodás. Szivesen venném tanácsait! Köszönöm Evicza
Kedves Lázár Éva
Faház szigetelésére a hungarocell helyett mindenképp a sokkal jobb páraáteresztő képességű kőzetgyapotot javasolom. Az pedig, hogy milyen vastag legyen a kőzetgyapot, attól függ, hogy milyen mértékű megtakarítást szeretne télen a fűtés, nyáron pedig a klímatizálás költségében.
Kedves Dalos blog! neveloapam aki Svedorszagban elt sokaig javasolt egy szigetelesi módot, de egyszeruen semmit nem talalok rola a neten. regi teglahazunkra felhuztak egy konnyuszrkezetes felső szintet. jelenleg az osb van kívül. Neveloapam szerint ilyenkor a svédek egy ugynevezett léces megoldassal szigetelik a haz falát. ket reteg léc, közte háló val. sajnos nem latom át h rz mit is takar v tenylegesen hogy lehet kivitelezni. Tud ebben segiteni? köszönettel, Ildikó
Kedves Ildikó
Nem pontosan értem, hogy mire gondol. A szendvics szerkezetnél két faréteg közé kerül a szigetelőanyag, ami könnyűszerkezetes háznál jó, ha páraáteresztő kőzetgyapot, esetleg üveggyapot. Ennek a szigetelő típusának a kiválasztása és a vastagságának a meghatározása a lényeges a kívánt hőszigetelés eléréséhez. A kivitelezését érdemes szakemberre bízni, mert elsőre nagyon ritkán szokott jól sikerülni.
Kedves Dalos blog! Nem erre gondolok! Bár nehéz gondolnom rá bárhogy is, mert kósza mende mondánál többet nem tudok. Ez nem egy itthon alkalmazott szigetelési technika. Svéd országban alkalmazzák, de úgy tudom, hogy itthon nem ismerik. Az OSB lapra 15 fokban felfúrt lécekre jön egy függőleges réteg, majd a függőleges deszkák réseibe még egy függőleges réteg. Közte levegő. Elvileg erről van szó. Próbálok svéd oldalakon találni érthető alkalmazást, de elég nehéz. Mond ez bármit is Önnek?
Kedves Ildikó
Sajnos nem ismerem ezt a technológiát.
Tisztelt Dalos blog, 12 cm-es dupla nut-federes fenyőfa gerendából készült házat szeretnék szigetelni. Milyen konstrukciót, anyagot és vastagságot ajánlana, ahoz hogy egy jó hőkonfortu házam legyen, ami télen nyáron állandóan lakható legyen.Köszönöm előre a válaszát!
Kedves Tempfli Angelo
Faház szigetelésére szálas homlokzati hőszigetelőt érdemes használni. Egy ilyen faház komfortos szigetelésére jó minőségű, 20 cm vastag kőzetgyapot szigetelés is bátran felrakható a homlokzatra.
Kedves Dalos blog! Segítséget szeretnèk kèrni. Faházat szeretnènk tèliesíteni. Kívülről szeretnènk 10cm kőzetgyapottal szigetelni. Jelenleg kívülről lambèriával borított. Arra szeretnènk szigetelni ès bevakolni lègáteresztő vakolattal. Ön szerint hogyan alakulna a rètegrend? Kell szarufa a közetgyapot közè?, vagy a táblákat fel lehet egymás mellè rögzíteni? Párazáró fóliát a belső lambèria alá tennènk. Páraáteresztő fóliát kell tennünk esetleg valahova?
Kedves Anita
A fa hőszigetelése rosszabb, mint a kőzetgyapoté. Ezért a kőzetgyapot táblák közé nem kell szarufát rakni, mert akkor a szarufák vonalában hőhíd alakulna ki. A kőzetgyapot táblákat hézagmentesen kell egymás mellé felrakni. Azért, mert a hézagokban is hőhíd alakulna ki.
Az utolsó kérdése jó kérdés. A kőzetgyapotra raknék kívülre páraáteresztő fóliát. Viszont azt nem mondhatom, hogy feltétlenül rakni is kell. A kőzetgyapot ugyanis jó páraáteresztő képességű.
Nagyon szèpen köszönjük a segítsèget!
nagyon szívesen:)
Kedves Uram! Meg szeretném kérdezni hogy egy B30-as téglából épült ház szigetelését szeretnénk megcsináltatni, a tető tartásához illetve a homlokzat dekorációhoz használtak anno fa gerendákat, illetve két ablakon van fa áthidaló is. Amennyiben elvégezzük a 20 cm-es hőszigetelést akkor alatta a fák eltűnnek, de egy tartó gerenda részben ki fog látszani mert a falon támaszkodik meg, a dekorációs fába fut bele, ami a falon fekszik.
A kérdésem az hogy ha nedvességet kap az a támasztó gerenda akkor gondolom azt bevezeti a vizet a többi szigetelés alatt levő fához. Mit javasol hogyan oldjuk meg ezt a felmerült problémát?
Van erre egy speciális szigetelés?
Hogyan kerülhető el az hogy későbbiekben a Honlokzati szigetelés megsérüljön. Leválljon, leporogjon a festék.
Köszönettel:
Kedves Edina
Fa impregnálóval érdemes kezelni a fát, és ez remélhetőleg nem fogja beengedni a fába a vizet. Hasonlóan, mint ahogy például a kőburkolatokat is lehet impregnálni. Hátránya azonban az, hogy évente-kétévente újra kell kezelni a fát.
Tisztelt Dalos Blog,
faház felújításába vágtunk bele, ezzel kapcsolatosan szeretnék tanácsot kérni. A tervünk, hogy 10 cm-es külső borítás kerülne a régi borításra kívülről. Olvastam itt korábbi hozzászólásokban, hogy fontos a rétegrend:
„Az igazán jó megoldáshoz, pontos rétegrendhez tudni kellene azt, hogy milyen a faház szellőzése, és milyen a mostani rétegrend.”
A rétegeket látom, meg tudom nézni. A szellőzése jó, mert nem penészedik, nem nedvesedik sehol. De azt hogyan tudom megállapítani, hogyha felkerül a külső lambériára a párazáró réteg, majd párnafa/gyapot és külső borítás, akkor le fog-e csapódni ott a víz, vagy sem? A fal 10 centis, forgácslemezek között vékonyabb hungarocell található. Van erre bármilyen módszer, ami segít eldönteni, hogy kell-e párazáró, vagy sem?
Illetve volt itt egy korábbi hasonló kérdés, ilyen esetben az újraszigetelés miatt a ház sarkai érdekesek és nehézséget okozhatnak a szigetelés miatt. Jól értem, hogy a sarkoknál érdemes akkor végig gyapotot tenni és azokat egymásra ereszteni?
Illetve még egy egyszerűbb kérdés merült fel bennem. Egy ilyen faháznál (4×5 méteres alap, emelet is van), hogy érdemesebb a lambériát kívülről felrakni, hogy időtállóbb? Vízszintesen vagy függőlegesen? Vagy nincs különbség és gazdaságossági szempontokat kell figyelembe venni, esetleg a párnafák felhelyezhetősége a döntő tényező?
Köszönöm, ha válaszaival segíteni tud!
üdvözlettel: András
Kedves András
Ahhoz, hogy egy már hungarocellel szigetelt faház utólagos szigeteléséhez pontosan milyen rétegrendet alakítsunk ki a faház szigetelésében szerzett tapasztalatra, és helyszíni felmérésre van szükség.
A meglévő hungarocell szigetelésre párazáró fóliát rakni az újabb szigetelés alá kockázatos lehet. Ez bezárhatja az esetleges párát a már meglévő hungarocell szigetelésbe. Ami eddig ennek hiányában még kiszellőzhetett.
Ha viszont tényleg jó a faház szellőzése, és nem jut be pára a hungarocell szigetelésre, akkor nincs mitől tartani. Párazáró fólia viszont ekkor is felesleges a meglévő hungarocell felé, új szigetelő alá.
A hungarocell szigetelés felé külső rétegként nemcsak a sarkaknál, hanem a teljes felületen érdemes végig gyapotot tenni, mert ennek jobb a páraáteresztő képessége, és kisebb a párakicsapódás veszélye. Ez azonban csak az elmélet konkrét helyszíni felmérés nélkül.
Tisztelt Dalos blog . Én egy gerenda hàzat szeretnék közetgyapottal szigetelni ,a ház belső falai vakolva vannak ! A kérdésem az lenne hogy a közetgyapottat fel lehet rakni ragasztóval vagy inkább keretet kell épiteni ? Előre is köszönöm a válaszat
Kedves Előd
A kérdésébe benne van a válasz is. Fel lehet rakni ragasztóval is, érdemesebb azonban keretet építeni. És a hőszigetelés eredményessége pedig nemcsak a felfogatás módjától, hanem a kiválasztott módszer jó kivitelezésétől is függ. A jobb módszer is adhat rosszabb eredményt, mint a kevésbé jó tökéletes kivitelezéssel.
Kedves Dalos blog!
30-as tégla házat szeretnénk 10 cm-es kőzetgyapottal szigetelni, de nem vakolnánk, hanem faház leccel burkolnánk. Milyen módszert javasol? Nem találok szakirodalmat a témában?
Köszönöm válaszát!
Tamas
Kedves Tamás
Valószínűleg azért, mert ez a módszer nem igazán terjedt el. És mivel nekem sincs gyakorlatom benne, ezért felelősséggel nem is tudok javaslatot adni Önnek. Elnézést kérek, hogy nem tudok érdemben segíteni.
Tisztelt Dalos Blog!
MULTI-160 típusú cseh faház utólagos szigetelését szeretném megoldani rockwool frontrock vakolható kőzetgyapot hőszigetelő rendszerrel. A teherhordó falak (szendvicspaneles) nagyjából 8-10cm vastagságúak. A kérdésem az, hogy a falak elbírják-e ezt a fajta hőszigetelési rendszert.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv,
Gergő
Kedves Gergő
Feltételezésem szerint igen. Nem ismerem azonban ezt a faház típust. Pontos választ a faház gyártójától vagy a forgalmazójától kellene kérni.
Tisztelt Dalos Blog,
1995ben épült gerenda ház szigetelésén gondolkodom. A ház kívül-belül vakolva van jelenleg (vakolat:köpor, homok, mész, cement; a falak kB 15cm tömör fa), eddig a ház üresen állt, viszont 2 évmulva 4évszakosan lakható lessz.
A kérdésem, hogy érdemes-e közetgyapottal szigetelni?
Jelenleg a ház belső munkálatokon esik át(padló izolálása, padlófütés.)
Érdemes lenne a házat a jövőben szellőztetéssel is felszerelni?
Köszönöm megtisztelő válaszát.
Kedves Zoltán
A téli lakhatáshoz mindenképp érdemes lenne kőzetgyapottal szigetelni.
A kőzetgyapot ugyan jó páraáteresztő, ha azonban a nyílászárók is hőszigeteltek, akkor a gerenda házban keletkezett pára eltávozásáról érdemes lenne valamilyen szellőztetéssel gondoskodni.
Kedves Dalos Blog!
Egy 30-as téglából és vályogtéglából vegyesen épített régi présházat és egy új, 44 mm vastag falazatú, boronafalas, szigeteletlen faházat újítok fel, illetve szigetelek párhuzamosan.
Mindkettőnél fontos szempont, hogy minél lélegzőbb legyen a falszerkezet, illetve, hogy megvédjem a rágcsálóktól, amiből elég sok van arrafelé. Egyik sem állandó lakhatásra lesz használva, ezért a hőszigetelő képesség fontos, de talán nem a legfontosabb szempont.
Kérdéseim a következők lennének:
– mivel lenne érdemes szigetelni a présház falát, illetve a födémet (jelenleg szimpla padlásdeszka) és milyen rétegrendben,
– a faház esetén ugyanolyan jó-e a belső szigetelés, amivel „megmenthetném” a jelenlegi, tájba illő faház jellegét, vagy mindenképp gondolkodjak külső szigetelésben,
– mi lenne az a technológia, illetve rétegrend, amivel megmaradna lélegzőnek a faház, de kizárnánk a rágcsálók, és egyéb betolakodók megtelepedésének lehetőségét a szigetelésben.
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel, Pál
Kedves Pál
Mivel a présház fala vályogból is épült, ezért erre mindenképp a kőzetgyapot homlokzati szigetelést érdemes rakni.
A födémet is szálas szigetelővel, vagyis kőzetgyapottal, pl. Rockwool Multirock szigetelővel vagy üveggyapot szigeteléssel érdemes szigetelni.
Sem faház, sem hagyományos ház esetében sem ugyanolyan jó a belső szigetelés, mert a falszerkezet belső oldali szigetelésnél mindig a külső, hideg oldalra kerül, ami télen mínusz 10 fok alatti is lehet, miközben a lakásban 20 fok feletti hőmérséklet van. Éppen ezért a belső oldali szigetelést csak akkor érdemes alkalmazni, ha valamilyen nyomós érv miatt nem lehet a külső oldalon szigetelni.
A faház szerkezet állapotának ismerete nélkül, helyszíni felmérés nélkül a rágcsálók elleni védelemre nem igazán lehet megfelelő javaslatot adni. Alapvetően attól függ, hogy mennyire volt lekezelve rágcsálók elleni védelemmel a faszerkezet, és most milyen állapotban van.
Tisztelt Dalos Blog!
Egy igen egyszerű, de nem egyértelmű kérdésem lenne, hogy Nikecell homlokzati szigetelése lehet e egy könnyűszerkezetes háznak ? Hiszen az ÈME engedélyeztetett szerkezet közt nikecell van, de az egyedi fa szerkezetű házakra már ugyan ezt nem engedik meg az éghetősèg miatt ?! Köszönöm a választ !
Üdv .: Flódung Dávid
Kedves Dávid
Nem javasolom a nikecell szigetelést.
Üdvözlöm!Van egy faházam ami le van szigetelve 15ös üveg gyapottal és szeretném még kívülről le szigetelni.Mit javasolnak és hogyan? Köszönöm szèpen! Attila !
Kedves Attila
Kifelé haladva egyre nagyobb páraáteresztő képességű anyagokat érdemes beépíteni a falszerkezetbe. Ezért mindenképp üveggyapot vagy kőzetgyapot szigetelést javasolunk a szigeteléshez. Ahhoz azonban, hogy bármit is tudjak mondani a hogyanra, látni kell az üveggyapot szigetelés fajtáját, típusát, állagát és/vagy legalább ismerni a korát.
Üdvözlöm! Állandó lakhatásra szeretnénk egy Ádám típusú, vagy valami hasonló faházat vásárolni. Az lenne a kérdésem, hogy a ház külső részére a kőzetgyapot szigetelés közvetlenül felragasztható, vagy kell bármilyen fólia? Belülről párnafa-kőzetgyapot-gipszkarton lenne. Ha a ház talajcsavaron áll majd, hogyan tudjuk a ház alját is szigetelni? Várom válaszát! Köszönöm előre is.
Kedves Anna
Kérem, hogy ezeket a kérdéseit a faház gyártójának tegye fel. Ő több éves konkrét tapasztalat alapján megbízhatóbb választ tud adni Önnek.
Üdvözlöm! Segítségét szeretném kérni, vettünk egy kis nyaralót. Faház kétszintes, kívülről 8 cm nikecel szigetelés van be van színezve is. A teteje hullámpala. Belülről szeretnénk felújítani a házikót. A belső falra már gondolom hőtükörfóliát egy falburkolás alá nem lehet tenni a párásodás miatt. A fürdőszobánál és a konyhánál is PVC-t tennénk a falra csempe helyett, ezt lehet felhelyezni? (ragasztással gondoltam a fafalfelületre.)? Amennyiben nem milyen burkolást javasolnak?
A hullámpalát idővel szeretnénk lecserélni vélelmezem akkor majd a tető felújításnál célszerű megoldani a szigetelést.
Kedves Andi
Ha megfelelő a konyha és a fürdőszoba szellőzése, akkor lehet. Alapvető fontosságú kérdés azonban az is, hogy időnkénti használatra, nyaralónak szeretnék használni a nyaralót, vagy pedig állandóra. Ez olyan kérdés, ami miatt más megoldás lehet jó.
Kedves Dalos blog!
Hétvégi faházamat szeretném szigetelni. kb 10-15nm alapterületű, a fala vékony lambéria deszkákból, helyenként 1-2mm résekkel. Huzatos.
Cél az lenne, hogy legolcsóbban kivitelezhető legyen és a tavaszi/őszi hónapokban alkalmas legyen 1-1 éjszaka ott töltésére, olajradiátor és/vagy hősugárzó fűtése mellett.
Belülről érdemes kőzetgyapot+gipszkarton kombót alkalmazni?
Milyen megoldást javasol?
Üdv, Ricsi
Kedves Ricsi
Igen, ilyen esetben belülről érdemes szigetelni
Üdv
Mi a véleménye a szórható purhabról ami elvileg teljesen vízzáró, hőhídmentes. Hogy szellőzik egy faház ha ilyen módon szigetelem?
Kedves Prokaj Csaba
Sajnos nincs gyakorlati tapasztalatom a faházak purhabos szigeteléséről.