Ha családi háza nem hőszigetelt még, akkor a téli fűtési és a nyári hűtési költségek lefaragására érdemes belevágni az utólagos hőszigetelésbe. Vagy legalábbis erősen gondolkodni róla. A téli fűtés melege azonban nemcsak a homlokzati falakon, hanem a külső falakon lévő nyílászárókon a padláson, illetve a tetőn és a padlón is távozhat a lakásból.
Ugyanígy a legmelegebb nyári hónapokban pedig a meleg levegőnek ugyanezek a közlekedési útvonalai, csak éppen fordított irányban. Ilyenkor azonban a meleg már olyan nagy, hogy megárt belőle a sok. Ezért nyáron úgyanúgy útját kell állni a befelé irányuló melegnek, mint télen a kifelé áramlónak.
Utólagos hőszigetelés feladatai
A homlokzati falakon lévő nyílászárók, a homlokzati fal és a lábazat, valamint a tetőtér és a padló szigetelése nagy munka, és több millió forintos kiadással is jár. Ezért a legtöbb család nem engedheti meg magának, hogy egyszerre hozzákezdjen a teljes hőszigetelésnek.
Nem is kell azonban egyszerre mindent szigetelni.
Szerencsére több lépcsőben is meg lehet csinálni egy családi ház utólagos hőszigetelését.
- Külön lehet szigetelni a tetőteret illetve a padlást akkor, ha nincs beépítve a tetőtér.
- A homlokzati falak és a lábazat is szigetelhető önállóan is.
- Előtte azonban célszerű hőszigeteltre cserélni a külső falon lévő nyílászárókat. Tehát akár előbb elvégezheti a nyílászárók cseréjét, és utána majd következhet a külső falak szigetelése.
A ház hőszigetelésének negyedik munkamenete pedig lehet a talajon lévő padló utólagos hőszigetelésének az elvégzése. Ez nem is mindig olyan egyszerű, mert ha az ajtók küszöbszintje nem engedi, akkor a küszöbszintek emelése nélkül nem igazán lehet a padlót utólag szigetelni.
Ilyenkor lehet jelentősége annak, hogy például egy kiváló hőszigetelő képességű padló hőszigetelő lemezzel már 5 cm vastag szigetelő beépítésével is érezhető költségmegtakarítást érhet el. Ezt a magasságot pedig még talán a küszöbszint megemelése nélkül is be lehet építeni egyes régen épült családi házakba. Persze az igazán jelentős mértékű fűtési költség megtakarítás érdekében még ezekből a jó hőszigetelő képességű padlószigetelőkből is legalább 10 cm vastag szigetelés beépítésére lenne szükség.
Ha nincs lehetőség a ház teljes hőszigetelésére, akkor érdemes megnézni azt, hogy hol szökik a legtöbb energia a lakásból és ott kezdeni a szigetelést. Ekkor tudja ugyanis a legtöbbet megtakarítani majd télen a fűtési számlák fizetésekor.
A ház hőszigetelésének ellenőrzésére érdemes hőkamerás vizsgálatot végezni. Ez segít meghatározni az egyes épületrészek energiaveszteségét, és ezzel pedig ütemezni tudja az utólagos szigetelés munkálatait a szigetelésre fordítható pénz ismeretében.
Melyek a hőszigetelés ellenőrzésének lépései?
Hőszigeteletlen még a házuk?
- Ha igen, vagy valamilyen érezhető gond lehet a hőszigeteléssel, akkor mindenképp érdemes hőkamerás vizsgálattal megnézni a hőveszteség mértékét.
A vizsgálat elvégzésével érdemes szakembert megbízni.
- A hőkamerás vizsgálattal meghatározható a házon érzékelhető hőmérséklet-különbség. A hőkamera az épületszerkezeteken áramló energiát hőképpé alakítja át, és így mutatja ki a hőveszteség szempontjából különösen problémás helyeket.
- Külső vizsgálatot legjobb hajnalban vagy pedig késő este végezni, mert ilyenkor a napsugárzás nem zavarja meg a vizsgálat eredményeit.
- Fontos még az is, hogy a vizsgálatkor ne fújjon a szél és az eső se essen.
- A hőkamerás vizsgálat céljának pontos meghatározásán kívül másra nincs is szükség a vizsgálathoz. Nem kell bontani sehol.
- A hőkamerás vizsgálat lehet mennyiségi és minőségi vizsgálat is.
- A mennyiségi vizsgálatkor az épület hőeloszlását térképezik fel. A minőségi vizsgálatkor pedig a hőszigetelés szempontjából problémás helyeket mérik fel tüzetesen.
- A homlokzati falak vizsgálatán túl a vizsgálat kiterjedhet a tető, a födém, és a nyílászárók állapotának és hőszigetelésének a felmérésére is. Az egyes épületszerkezetek állapota mellett még a vezetékek állapotát is érdemes lehet felmérni.
- A teljes épületszerkezet hőtechnikai állapotát fel lehet mérni egy komplex hőkamerás vizsgálattal.
- A vizsgálat eredményének birtokában már meg lehet határozni, hogy az egyes épületszerkezeteken mennyi hő távozik. Ez alapján pedig dönteni tud arról, hogy milyen sorrendben érdemes szigetelni a házat.
Ha lakásfelújítást, hőszigetelést tervez, akkor előtte érdemes egy vizsgálattal felmérni az épület állapotát.
- A hőkamerás vizsgálatkor nemcsak a homlokzati falak hőszigetelését, hanem a
- külső falon lévő nyílászárók állapotát,
- a födém illetve a tetőtér hőtérképes vizsgálatát,
- a hőhidak feltérképezését, sőt még
- a penészedés, a nedvesedés okainak a feltárását is el lehet végezni
A hőkamerás vizsgálat egy átlagos családi házban 2-3 óra alatt elvégezhető. A vizsgálat során elkészült hőtérkép alapján a szakember már pontos információt tud mondani a hőszigetelés állapotáról.
A hőtérképet látva konkrét javaslatot tud adni arra, hogy milyen mértékű fűtési és klímatizálási költség megtakarítást érhet el az egyes épületszerkezetek utólagos szigetelésével.