Dalos Építőanyag Blog

Az épületek fűtésére fordított energia 15-25%-a a tetőn szökik el. Ha ebből a veszteségből minél többet meg szeretne takarítani, akkor nem mindegy, hogy milyen vastagságban és milyen hőszigetelő képességű anyaggal szigeteli a tetőt.

A tető szigetelésénél is érdemes megkülönböztetni a beépített tetőtérrel rendelkező családi házak és a különféle megunt dolgok és termények tárolására használt padlásterek feletti tetőszigetelést.

• 

  Austrotherm Manzárd Grafit szigetelés a tető szarufák feletti szigetelésére

  A beépített tetőtérrel épített családi házakban a tetőtéri szobákat is fűtjük. Ezért az elsősorban felfelé szökő meleg levegő lakásban tartásához kiváló hőszigetelő képességű anyagot érdemes választani.

   

   

  • Ez lehet szálas szigetelőként üveggyapot és kőzetgyapot is.
  • Hungarocell szigetelést is választhatunk azonban a tetőtér szigetelésére. Erre különösen alkalmas lehet az Austrotherm Manzárd Grafit tetőtér szigetelő lemez, amely a magastetők szarufák feletti szigetelésére kiváló megoldás.
  • A szarufák feletti tetőtér szigetelés nálunk nem igazán elterjedt még. Sokkal inkább a szarufák közötti tetőszigeteléssel találkozhatunk. Ha pedig ez nem biztosít megfelelő szigetelést, akkor ezt általában a szarufák alatti kiegészítő szigeteléssel tesszük hatékonyabbá. Ez a szarufák alatti szigetelés azonban a lakótér magasságából vesz el értékes centimétereket. Ezzel szemben a szarufák feletti szigetelésnél egy centiméterrel sem csökken a tetőtéri szoba légterének magassága. Ezért a hőszigetelés vastagságát az optimális szigetelésnek megfelelő vastagságig is bátran lehet növelni.
  • Természetesen a szarufák feletti szigetelésre nem lehet használni bármilyen szigetelőt. Azért, mert a szigetelőnek elég szilárdnak kell lennie ahhoz, hogy elbírja a tetőfedésre használt anyag súlyát, és a tetőléceket megtartó ellenlécet is biztonsággal hozzá kell tudni rögzíteni.
• A termények és megunt dolgok tárolására használt padlásoknál nem a magastetőt kell szigetelni, mert a padláson lévő tárolóhelyet felesleges fűteni. Ilyenkor padlást szigeteljük le a fűtött lakótér felett.
  • Ha tárolásra használjuk a padlásteret, akkor járható padlásszigetelésre van szükség.
  • Ha viszont nem használjuk a padlást, akkor nem kell járhatóvá tenni a padlás szigetelését. Elég csak a megfelelő szigetelőről gondoskodni, és érdemes még megvédeni a szigetelést a portól és nedvesedéstől.

Tetőtér beépítéses lakásokban a kellemes lakótéri klíma érdekében a tetőtérben is 20-22 fokot érdemes biztosítani a téli hidegben. Mínusz 10 fokos téli hidegek egyáltalán nem ritkák nálunk januárban, februárban. Márpedig ez a fűtött tetőtér és a kinti hideg levegő között már harminc fokos hőmérséklet különbséget jelent. Ezért aztán nagyon nem mindegy, hogy milyen anyaggal és hány centiméteres vastagságban szigeteljük a tetőt.

Minél vastagabb a szigetelés, annál nagyobb mértékű lehet a megtakarítás. Azonban – bármelyik szigetelést is választjuk – van egy olyan vastagság, amikor már nem érdemes növelni tovább a szigetelés vastagságát, mert az ezzel elérhető megtakarítás elmarad a felhasznált szigetelő beépítéskori árának az emelkedésétől.

Mivel a meleg levegő leginkább felfelé száll, és az egy négyzetméterre meghatározott hőveszteség a tetőtérben a legnagyobb, ezért a tetőtér szigetelésénél nem ritka a 20-30 cm-es szigetelés vastagság sem.

• 30 centiméternél vastagabb szigetelést azonban már igen nehéz biztonsággal beépíteni a tetőszerkezetbe.
• Ezért ilyenkor érdemesebb lehet a szigetelés vastagságának további növelése helyett egy jobb hőszigetelő képességű anyagot választani. Azért, mert ezekből a szigetelőkből vékonyabb is elég ugyanolyan hőszigetelő képesség biztosításához.

A szarufák közötti, szarufák feletti és szarufák alatti szigeteléstől függően a tetőtér beépítéses lakásokban a tetőszigetelés rétegrendje sokféle lehet. Mindegyik megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is.

• A leggyakrabban használatos szarufák közötti hőszigetelésnél a szigetelőanyagnak nem kell külön hely a lakótérből vagy pedig a szarufák felett. Ugyanakkor megvan az a hátránya, hogy a szigetelést nem lehet vastagabban belépíteni a szarufák magasságánál. Ezért ha vastagabb hőszigetelésre van szükség, akkor ezt általában a szarufák alatti kiegészítő szigetelés beépítésével oldják meg.
  • Ennek persze az a hátránya, hogy elvesz a lakótér magasságából a tetőtérben.
  • Ugyanakkor mivel egységesen végigfut a teljes tetőszerkezeten, ezért csökkenti a szarufáknál kialakuló hőhíd hatását. A hőhíd hatásának meghatározásához ezért pontosan ismerni kell a szarufák magasságát, szélességét és a szarufaközök méretét, valamint a szarufaközökbe beépített szigetelő hőszigetelő képességét is.
  • Minél jobb a tetőtér szigetelésre használt anyag hőszigetelő képessége, annál vékonyabb is elég belőle. Ugyanakkor emiatt a jobb hőszigetelő képességű anyag szarufaközbe való beépítésével nagyobb lesz a hőhíd a szarufáknál.
• Szarufák feletti hőszigetelésnél sem kell a szarufák miatti hőhídas szerkezettől tartani. Emellett pedig még a lakótérből sem vesz el helyet a szigetelés. Ugyanakkor a szarufák feletti szigetelésnél olyan szigetelőt kell választani, amelyik elég szilárd ahhoz, hogy elbírja a tetőfedés súlyát. Ez pedig azt is jelenti, hogy drágább lesz a tető szigetelésére használt anyag.