Mikor hőszigeteljen?
Nyilván az lenne az ideális, ha 5 fok alatt már nem, hisz 5 fok körüli hőmérsékletnél az elkövetkező 1-2 hétben, a száradás ideje alatt már bármikor 0 fok alá süllyedhet a hőmérő. Márpedig a teljes kiszáradás előtt nem lenne jó, ha megfagyna a ragasztóanyagként használt habarcs a frissen felrakott hőszigetelésnél.
Emellett pedig 25-30 fok felett sem jó hőszigetelni a nagy meleg miatt. Azért, mert ilyen melegben a vakolat gyors száradása miatt megrepedezhet a vakolat. Ez megint nem szerencsés.
Ez a kettő így együtt azonban azt jelenti, hogy telente legalább 3-4 hónapig, nyáron pedig június, július, augusztusban nem igazán lehet hőszigetelni.
Vagyis a homlokzatszigetelést március, április, májusban, valamint szeptember, október, novemberben lehet leginkább elvégezni. Így van ez új családi ház építésénél és felújításnál, utólagos szigetelésnél is.
És nemcsak a homlokzat és a lábazat szigetelésénél, hanem a tetőtér szigetelésénél is ezek a legkedvezőbb időszakok. Mivel a padló beltérben van, ezért felújításnál télen is meg tudja csinálni a padlószigetelést.
Megrendelőként nyilván ezekben a hőszigetelésre alkalmas hónapokban szeretnénk elvégeztetni otthonunk hőszigetelését. Akár a tető, akár a homlokzat szigeteléséről van szó.
Kivitelezőként azonban nem is olyan könnyű elvégezni az egész évre tervezett munkát. Ezért aztán kisebb munkákat, és amit lehet azt a kevésbé alkalmas időben is igyekeznek megcsinálni a hőszigetelést végzők. Több dologra azonban oda kell figyelni ahhoz, hogy ne legyen gond a szigeteléssel.
Hűvös időben mire figyeljen oda a szigetelésnél?
A legfontosabb, hogy ha lehet, akkor halassza el a szigetelést. Hűvös, nedves időben nem jó szigetelni. Jobb megvárni, amig alkalmasabb lesz az idő a szigetelésre. Ha viszont mégsem várhat, akkor több dologra is figyeljen oda.
Nemcsak hidegben, hanem mindig oda kell figyelni arra, hogy kiszáradjon a felvitt ragasztó, a habarcs. Ha nem szárad ki, és hamar kerül fel a hőszigetelésre a vakolat, akkor a nedvesség bezáródik a falba, és sokkal lassabban szárad ki.
Különösen hűvös, nedves időben kell figyelni arra, hogy kellő időt hagyjon a kiszáradásra. Ilyenkor ugyanis lassabban és nehezebben szárad a ragasztó a szigetelő alatt. Ha pedig a szigetelő felragasztása előtt még ki is kellett javítani a szigetelés alatt a vakolatot, akkor ennek is ki kell száradni ahhoz, hogy minden rendben legyen a szigeteléssel.
Ha hideg, nedves időben szigetel, akkor a szigetelőanyagot már a tároláskor is meg kell védeni a nedvesedéstől. Ezért csak akkor szállítsa oda a szigetelés helyére a szigetelőt, amikor az már beépítésre is kerül. Nem lenne jó, ha már a beépítés előtt alkalmatlanná válna a szigetelő a hőszigetelésre a nedvesedés miatt.
A szigetelő ugyanis még a falakból és az aljzatból, vagyis a csatlakozó épületszerkezetekből is megszívja magát párával, nedvességgel. Ezt azonban nem tudja elkerülni a beépítéskor. Arra azonban tud figyelni, hogy a tárolás ideje alatt ne nedvesedjen át a levegő páratartalmától.
Kültérben és beltérben is meg kell várni a szigeteléssel a fal vagy az aljzat teljesen kiszáradását. Ha a fal vagy az aljzat kiszáradása előtt rakja fel a szigetelőt, akkor a falban és aljzatban még bennlévő nedvesség beszivárog a szigetelőanyagba. Ha pedig a párazáró fóliát felrakja a még nedves szerkezetre, akkor pedig a nedvességet a fóliával bezárja a szerkezetbe. A nedvesség bezárása és a szigetelő átnedvesedése sem jó.
Ezt a nedvesedést el tudja kerülni azzal, ha a szerkezet teljes kiszáradása után kezdi el a szigetelést. Ez így van a homlokzat, a lábazat, a tető, a födém és az aljzat szigetelésénél is. Meg kell várni, amíg teljesen kiszárad a szigetelni kívánt épületszerkezet, és utána lehet elkezdeni a szigetelést.
A tetőtér szigetelésénél gyakori kérdés, hogy a szarufák közötti és a szarufák alatti kiegészítő szigetelést egyszerre kell-e felrakni? Az a jó, ha egyszerre rakja fel a szarufa közötti és az alsó kiegészítő szigetelést, és utána pedig egyből felkerül a szigetelő alatti párazáró fólia is. Ez azért fontos, mert a párazáró fólia meg fogja védeni a szigetelőt a nedvesedéssel szemben.
Ugyanis például a falak vakolásakor vagy aljzatbetonozáskor sok nedvesség kerül be a falba és az aljzatba. Ha a fal vagy az aljzat száradásakor keletkező pára bejut a párazáró fóliával nem védett szigetelőbe, akkor a szigetelő hamar átnedvesedhet. Figyeljen arra, hogy nagy nedvesedéssel járó munkákat ne végezzen anélkül, hogy megvédené a szigetelő anyagot a nedvesedéstől.
Természetesen az is fontos, hogy jó minőségű szigetelő anyagot és párazáró fóliát építsen be. Azért, mert ha nem fogja megvédeni a szigetelő anyagot a nedvesedéstől a párazárónak szánt fólia, akkor a szigetelőanyag nedvesedésével könnyen elveszítheti hőszigetelő képességét.
Megfelelő rétegrend és a szakszerű kivitelezés is fontos
A jó minőségű anyagok beépítésén túl fontos a megfelelő rétegrend kialakítása és a szakszerű kivitelezés is.
Csak megfelelő szakértelemmel, gondosan beépített jó minőségű építőanyagok megfelelő rétegrendben történő felrakása biztosítja a jó hőszigetelést. Így van ez a homlokzat, a tető, a padlás és az aljzat szigetelésénél is.