Évtizedekkel ezelőtt épült családi házában régi falazott kéménye van a tüzeléskor keletkezett füst biztonságos elvezetésére? Vagy nemrég építkezett, és már a korszerű elemes kémények valamelyike vezeti el a füstöt otthona tüzelőberendezéséből? Vagy kettős csövű szerelt kéménye gondoskodik otthonában a tüzeléskor keletkezett füst biztonságos elvezetéséről?
Bármelyik is igaz családi házában a füst biztonságos elvezetését biztosító kéményre, a kéménynek vannak kritikus pontjai. Ezeknek a kritikus pontoknak a kialakítására különösen érdemes odafigyelni a kémény építésekor.
Mik lehetnek a kémény építés kritikus pontjai, amelyek nagyban befolyásolják a tüzeléskor keletkezett füst biztonságos elvezetését?
Tüzelőberendezés hogyan csatlakozik a kéményre?
Miért számít kritikus pontnak a tüzelőberendezés és a kémény csatlakozása? Azért, mert legalább 2 dologra is oda kell figyelni a kéménycsatlakozás kialakításakor.
Az egyik fontos szempont az, hogy megfelelő magasságban legyen a kéménybe való bekötés. A tüzelőberendezésben is a tüzeléskor keletkezett meleg füst felfelé száll. Ezért alapvető fontosságú, hogy a tüzelőberendezés felső részén legyen kéménybe való bekötés.
Másrészt pedig a kéménybekötés megfelelő magasságán kívül figyelnie kell arra is, hogy a kazánbekötő cső és a kéménycsonk között megfelelő hézag is legyen. Miért fontos ez?
Azért, mert a tüzelőberendezésben, a kazánban, különösen a vegyestüzelésű kazánban többszáz fokon égő tűz miatt a kazánbekötő cső akár többszáz fokra is felmelegedhet. Emiatt a hőtágulás miatt a cső kitágul, az átmérője megnő. Ha a kazánbekötő cső pont olyan méretű lenne, mint a kéménycsonk, akkor kémény kerámia béléscsöve a kazánbekötő cső tágulása miatt könnyen elrepedhetne.
A kerámia béléscső biztonságos épsége miatt ezért a kazánbekötő cső legalább 1 centiméteres hézaggal csatlakozzon a kéménycsonkhoz. Azért, hogy a cső tágulásakor is kényelmesen elférjen a kéménycsonkban. Ezzel megelőzi a béléscső esetleges repedéséről származó kéménykárt.
Kéménytorkolat kialakításakor mire figyelt oda?
A kémény torkolata pedig az időjárásnak való nagyfokú kitettsége miatt érdemel különös figyelmet kéménye kialakításakor.
A kéménynek különösen a tetőn kívüli része van kitéve az időjárás nehézségeinek, az őszi esőzéseknek, téli hónak, fagynak és a nyári tűző napnak.
Ezért érdemes a kéménynek a tetőn kívüli, szabadban álló szakaszát hőszigetelni. Ez nemcsak a tüzelés hatékonyságát és a füstelvezetés biztonságát növeli, hanem a kémény élettartamát is meghosszabbítja.
Az őszi esők és nyári zivatarok nemcsak a kéménytestet károsíthatják a nedvesedéssel, hanem a kéménybe is beeshet a csapadék. Különösen viharos esőzéseknél jelent nagy veszélyt a kéménycsőbe hulló csapadék. A csapadéknak a kéménycsőbe jutását könnyen megelőzheti a kéményfedlap és az esővédő sapka felrakásával.
A kéménygyártók a hagyományos betonból és műkő fedkövekhez képest jóval könnyebb könnyűbetonból készítenek kéményfedlapokat. Ezek a könnyű fedlapok csavarokkal rögzíthetők biztonságosan a kéményhez.
Az esővédő sapka felrakása pedig szinte teljes mértékben képes megakadályozni az esőcseppek kéménycsőbe jutását, még a leghevesebb viharos zivatarban is.
A kémény építésekor, ha erre a két fontos dologra odafigyel, akkor már sokat tett azért, hogy otthonában biztonságos legyen a tüzeléskor keletkezett füst elvezetése, és megelőzze a kémény működtetésével kapcsolatos károkat és problémákat.