Ha a hőszigetelésre kerülő falfelület nem egyenletes, akkor a hőszigetelés hatékonysága elmaradhat a tervezettől. Ezt az egyenetlen falfelület vakolásával kerülheti el. Más oka is lehet azonban a szigetelésre kerülő fal vakolásának. Mi lehet ez?
A falak hőszigetelése akkor tökéletes, ha a falszerkezet teljes felületében ugyanolyan hőszigetelő képességű a fal. Ezt leginkább egyforma vastagságú, azonos szerkezeti elemek homlokzati falba való beépítésével érhetjük el. Ha azonban a fal vastagsága nem egyenletes, akkor ez a vastagságbeli eltérés a hőszigetelés mértékében is eltérést eredményezhet. Ez pedig nem szerencsés a tökéletes hőszigetelés biztosításához.
A másik fontos szempont a falra felrakott hőszigetelő rendszerek felfogatásából adódik. A hőszigetelő ragasztóval való rögzítésével együtt a szigetelőt dübelezéssel is felerősítjük a falra a stabilabb rögzítés érdekében. A dübeles rögzítés, akkor lesz biztonságos, ha egyenletes az a falfelület, ahova a szigetelőt rögzíteni kell.
Hisz ha 1-2 centiméteres szintkülönbségek lennének a falfelületen, akkor előfordulhatna az is, hogy egyes helyeken, ahol nagyobb mélyedés van a falazatban, ott a dübel nem megy be olyan mélyen a fal szerkezetébe, hogy stabilan rögzítse a szigetelőt. Vagy ha igen, mert becsavarozzák, akkor pedig a szigetelő rendszer fog feszülni ezen a helyen a túlzott behúzástól.
Ennek az elégtelen felfogatásnak, illetve feszülésnek az elkerülésére határozták meg azt az irányelvet az épületek hőszigetelésénél, hogy a szigetelésre kerülő falszerkezet egyenetlensége nem haladhatja meg a plusz, mínusz fél centit.
- Ha ennél nagyobb a felület egyenetlensége, akkor a falfelület vakolásával ezt az egyenetlenséget ki kell egyenlíteni a hőszigetelő rendszer felrakása előtt. Ekkor lesz igazán jó hatékonyságú a hőszigetelés.
A hőszigetelésre használt anyagok ugyanis nem az egyenetlen falfelületek egyenetlenségeinek kiegyenlítésére, hanem a falak hőszigetelésének feljavítására szolgálnak. Ezt pedig akkor teszik a legjobb hatásfokkal, ha a falszerkezetek a fal teljes felületén egyenletes vastagságban és párhuzamosan kerülnek beépítésre.
A légzáró, tömör falszerkezeteken a levegő nem tud keresztüláramolni. Éppen ezért a légzárásnak addig, amíg a falazóanyagok tömör szerkezetűek voltak, nem volt jelentősége. Azért, mert a tömör szerkezeteken a levegő nem áramlik keresztül. A mai korszerű, porózus illetve lyukacsos szerkezetű falazóelemek azonban nemcsak könnyebbek, hanem lyukacsos szerkezetük, illetve porózus kialakításuk révén páraáteresztőbbek is. Ezzel pedig a tömegük és a tömörségük, a légzárásuk is lecsökkent.
Márpedig akkor, ha a falszerkezet a tömörsége révén nem légzáró, akkor a belső meleg és a külső hideg levegő közötti nyomáskülönbség hatására a falon keresztül a könnyebb levegő elkezd áramolni rajta. Vagyis télen a kifelé áramló meleg levegő magával viszi a lakás belsejének melegét az utcára. Márpedig ezzel a fal hőszigetelése jelentős mértékben romlik.
Ebből pedig az következik, hogy a hagyományos, masszív, tömör szerkezetű falazóanyagból épített falak utólagos szigetelésénél a tömör falszerkezet miatt a fal nem légáteresztő, ezért ezeket a falakat nem szükséges a hőszigetelő felrakása előtt átvakolni. Csak akkor, ha a fal felülete egyenetlen, és nem lehetne simán, hézagmentesen felrakni a hőszigetelő táblákat.
Új építésnél azonban, amikor a falba korszerű, nagy légáteresztő képességű lyukacsos szerkezetű, vagy porózus, nagy légáteresztő képességű falazóanyag van beépítve, akkor a falat a felület vakolásával tehetjük megfelelően légtömörré.
Ilyenkor a felület vakolása is javítja a fal hőszigetelését.