Ha családi házukban állandóan egymásba botlanak a családtagok, és már szűknek találják meglévő otthonukat, akkor az új házba költözésen kívül két igazán járható megoldás van. Vagy a családi házuk alapterületét megnövelve hozzáépítenek a házhoz egy újabb lakrészt, vagy pedig a meglévő alapterületen felfelé terjeszkednek.
Melyik lehetőség tűnik járhatóbbnak?
Ha a felfelé terjeszkedés mellett döntenek, akkor az emelet ráépítés és a padlástér beépítése között választhatnak. Az emelet ráépítésnél gyakorlatilag a ház alsó szintjének megfelelő hasznos alapterülettel tudják megnövelni a lakóterületet. A tetőtér beépítésénél ennél minden esetben kisebb lakóterülettel kell beérniük, cserébe viszont nem is kerül azért annyiba az átalakítás.
Emelet ráépítésnél ugyanis le kell bontani a tetőt. Bármilyen állapotban van is az. És az emeleti szint megépítése után új tető is kell a házra. Ezzel szemben a padlástér beépítésénél nem kell lebontani a tetőt, csak alkalmassá kell tenni a tetőtér lakhatóvá tételére.
Ha a tetőtér beépítése tűnik a legjobb lehetőségnek, akkor első lépésként érdemes utánanézni annak, hogy milyen átalakításra van ehhez szükség.
Már a padlástér tetőszerkezeténél is lényeges, hogy ne ázzon be egy-egy nagy zivatarkor, télen bírja el a ráhullott havat, és olvadáskor se folyjék be a tető. A lakóhelyükön szokásos nagyságú viharos erejű széllel szemben is bírnia kell a tetőnek.
A tetőtér beépítésének feltételei
A tetőtéri szobák kialakításakor azonban a padlástér igényénél jóval többre van szükség.
A tetőfedésnek még pontosabban kell illeszkedni, és tökéletesen vízzárónak kell lenni, mert a padlástérbe ugyan még becsoroghat néhány csepp eső, de viszont a kialakított lakószoba mennyezeti részén már kis befolyó nedvesség is tönkre teheti a plafont. Ezért aztán nemcsak a tetőfedésnek, hanem az alatta lévő tetőfóliának is tökéletesen kell záródni.
Ha beépíti a tetőteret, akkor az elkövetkező évtizedekre gondolva mindenképp érdemes tüzetesen átvizsgálni a tető szerkezetét is. A szuvasodó, korhadó és gombafertőzéses gerendák és tetőlécek biztosan nem fogják kibírni még évtizedeken keresztül a tetőtérben. Ezért könnyen lehetséges, hogy nemcsak a törött és eldeformálódott tetőcserepeket, hanem magát a tetőszerkezet egyes részeit is ki kell cserélni a beépítéskor.
A beépített tetőtérben világosságnak is kell lenni, és ehhez ablakokat kell beépíteni a tetőtérbe.
A padlástérben tárolt holmiknak nem kell melegben lenni, a padlást nem fűti. A tetőtéri szobákban azonban már a legnagyobb téli hidegben is kellemes hőmérsékletnek kell lenni, ezért a tetőtér szarufák közötti hőszigetelését is meg kell oldani. A tetőtéri hőszigetelésnek nyilvánvalóan már egy tökéletesen záródó tetőfedés, és a megújított tetőszerkezet elkészítése után van értelme.
A tetőfedés alatti és szarufák közötti területen nemcsak a tökéletes vízzárást és kiváló hőszigetelést kell biztosítani, hanem meg kell oldani a szellőzést is.
A tető szerkezetén túl azonban még a födém állapota is alapvető fontosságú. Ugyanis háza födémének el kell bírnia a beépített tetőtér súlyán kívül még a tetőtéri helyiségek rendeltetésszerű használatának a terhelését is. A régi fagerendás, sárpadolásos födémek ezt a terhet biztos nem fogják elbírni. Ha ilyen a födém, akkor a tetőtér beépítése előtt meg kell erősíteni. A korszerű vasbetongerendás, béléstest kitöltésű födémek azonban már sokkal nagyobb eséllyel bírják el majd külön megerősítés nélkül is a beépített tetőteret.
A tetőtér beépítése előtt nemcsak a födém erősségét kell felmérni, hanem az alsó szint falazatának és az alapnak a teherbíró képességét is fel kell mérni. Ugyanis az alapnak és az alsó szinten lévő tartófalaknak kell szilárdan tartani majd a beépített tetőtér megnövekedett súlyát is. Ehhez fel kell mérni ezeknek a szerkezeteknek az állapotát, teherbíró képességét. A tetőtér beépítésének tervezése előtt statikai szakvéleményre van szükség a házról. Ebben a szakvéleményben a statikus nemcsak az ház állapotát méri fel, hanem adott esetben javaslatot is tesz a nem megfelelő erősségű szerkezetek megerősítésére is.
A szakvélemény alapján tud valójában dönteni arról, hogy várhatóan milyen költséggel járhat a tetőtér beépítése, és a házuk állapotától függően egyáltalán érdemes-e belevágni a felújításba, a tetőtér beépítésébe. Ha ugyanis olyan mértékű szerkezeti megerősítésekre van szükség, ami jelentősen megdrágítja a tetőtér beépítését, akkor a tetőtér beépítése helyett akár az alapszinten való hozzáépítés is járható megoldás lehet adott esetben.
Amikor célszerű a tetőtér beépítése
A tetőtéri szobák kialakítása
A tetőtér beépítése szempontjából minél meredekebb a tető, annál jobban ki tudja használni a tetőteret, és annál nagyobb belmagasságú lakószobát lehet kialakítani.
A tetőforma is meghatározó ebből a szempontból. Magyarországon a legelterjedtebbek a sátortetős és a nyeregtetős házak.
- A sátortetős padlástérben sokkal kevésbé lehet kényelmes lakóteret kialakítani a hely szűke miatt.
- Ha viszont nyeregtetős a háza, akkor már jóval kedvezőbb helyzetben van. Gipszkarton lapokkal a kis magasságú, oldalsó részeket le lehet választani, és a gerinc alatti részben teljes belmagasságú tetőtéri szoba, vagy tetőtéri szobák alakíthatók ki.
Hazánkban leggyakoribbak a nyeregtetős és sátortetős tetőforma-változatok. Előbbi előnye, hogy gipszkarton rendszerekkel könnyen leválaszthatjuk belül a kis magasságú részeket, így teljes értékű szoba alakítható ki a tetőtérben. Akár több szoba is.
Meglévő családi házak padlásterének a beépítésénél erre már nincs mód, de új ház építésénél a felső szinten a térdfal építésével megemelhető a tetőtér belmagasságának a szintje, és akár a földszint alapterületével azonos területen lehet a tetőteret is beépíteni. Természetesen azzal a megkötéssel, hogy a ferde tetőrész alatt nem lesz olyan magas a tetőtéri szoba belmagassága.
Ablakok beépítése a tetőtérbe
A padlástérben még nem feltétlenül van szükség természetes megvilágításra. A tetőtéri szobákban azonban már ugyanolyan fényviszonyokra van szükség, mint a földszinten kialakított helyiségekben.
A tetőszerkezet megfelelő víz- és hőszigetelése mellett megfelelő világosságra is szükség van. Ehhez a tető felületének legalább a 10 százalékban üvegfelületűnek kell lennie. Azt is tartsa szem előtt a tetőtér tervezése illetve kialakítása során, hogy egyenletesebb fényt biztosít a tetőtérben több kisebb ablak, mint egy nagy. Az tetőablakok elhelyezését természetesen a tetőtér szobakiosztása alapvetően befolyásolja.
Szakemberek szerint minél meredekebb a tető, annál jobb helyzetben van fényviszonyok szempontjából, mert meredek tetőn rövidebb ablak is elég.
A tetőablakok beépítésére jó lehetőség a tetősíkba épített bukó-tetőablak. Ennek persze megvan az a hátránya, hogy felfelé lát ki rajta, és ezért legfeljebb az eget bámulhatja.
Lehet tetőablakot berakni a két oldali tetőrész találkozásához, a gerinchez is. Ezen sem lát ki, viszont remekül biztosítja ezzel a tetőtér fényellátását.
Van még egy további lehetőség is, ami viszont már költségesebb megoldás. A tetőtérbe hagyományos ablakot is be lehet építeni. Ezeket az ablakokat azonban függőlegesen kell beépíteni, ezért a beépítésükhöz a tetőszerkezetben ennek megfelelő kiszögelléseket, „kutyaólat” kell kialakítani. Ezekbe a tetőszerkezetben kialakított megoldásoknál nemcsak a szokásos négyszögletű, hanem kerek és háromszög alakú ablakok is beépíthetők.
Természetesen egy tetőn többféle tetőablak megoldást célszerű alkalmazni az egyes szobák jellege és fényigénye szerint.