Rengeteg energiát fogyaszt a közlekedés. Ezt nap mint nap saját szemünkkel látjuk és érezzük az utakon. Főleg csúcsforgalomban, amikor olyan lassan araszolnak az autók, hogy néha még gyalog is gyorsabban lehet haladni mellettük. Már persze csak akkor, ha van valakinek kedve a benzingőzben gyalogolni a csúcsforgalomban. Ezzel együtt is azonban a Föld energiafogyasztásának egyharmadát az épületek téli fűtésére és nyári klimatizálására használjuk el. Épületeink kifejezetten alacsony arányú hőszigetelése miatt hazánkban ez az arány még rosszabb.
Emiatt a hatalmas energiafelhasználás miatt fontos az épületek energiahatékony üzemeltetése. Minél kevesebb energiát használunk el családi házaink és épületeink üzemeltetésére, annál kevesebb energiát kell megtermelnünk. Ezzel pedig nemcsak a családok havi kiadását mérsékeljük, hanem csökkentjük a környezet terhelését, szennyezését is. Ezzel is hozzájárulunk fenntarthatóbb környezetünk megteremtéséhez.
Az épületek energiahatékony üzemeltetésének lényege, az energiafelhasználás hatékonyságának javítása. Az, hogy egyre kevesebb energiát felhasználva is ugyanolyan komfortérzetben és kényelemben érezzük magunkat a kisebb energiafelhasználással működtetett lakásunkban is. Az épületek energiahatékonyságának javítása a pazarló energiafelhasználás megszüntetésére irányul.
Épületeink drága üzemeltetésénél a homlokzati falon lévő szigeteletlen és rosszul záródó ajtókon és ablakokon, a külső falon, a padláson és tetőtéren, valamint a padlón megszökő energia mellé felzárkózik még az elavult fűtőberendezések miatti energiapazarlás is.
Ráadásul az épületek fűtésére és hűtésére pazarlóan felhasznált energia megtermelése olyan mértékű széndioxid kibocsátást okoz, ami az ózon károsításával, az üvegházhatással a Föld klímáját is megváltoztatja. Emiatt tapasztalhatjuk az egyre szélsőségesebb időjárást. Az egyre melegebb nyári kánikulát, a viharos, szeles időjárást egyre nagyobb szélerősséggel.
Az épületeink fűtésére és hűtésére felhasznált energia mennyisége hazánkban nagyságrendileg megegyezik az ipari termelés energiafelhasználásával. Ebből is látszik, hogy lakóházaink energiahatékonyabb üzemeltetése milyen mértékű energiamegtakarítást jelentene nemcsak a családok rezsiköltségének csökkentésében, hanem a nemzetgazdasági energiafelhasználás mérséklésében is. A hőszigetelés nélküli épületek utólagos hőszigetelésével akár felére is lehetne csökkenteni az épületek téli fűtésének költségét.
Magyarországon az emberek kétharmada családi házban, egyharmada pedig társasházban él. A családi házak negyede, a társasházak 30%-a hőszigetelt. Összességében a magyar lakásállomány kicsivel több, mint negyede hőszigetelt ma már.
A környező országokkal való összehasonlításban sem állunk jól otthonaink hőszigetelésével. Csehországban közel hasonló arányban szigeteltek a családi házak. Szlovákiában azonban már a családi házak 35%-a, Lengyelországban 60%-a, Ausztriában pedig 80%-a hőszigetelt.
Homlokzat szigetelés fehér színű hungarocell szigeteléssel. Milyen vastag szigetelést tervez a homlokzatra?
A családi házak hőszigetelésének átlagos vastagsága hazánkban 12 cm. Ennél egyedül a lengyelországi átlagosan 10 cm-es vastagság vékonyabb. Szlovákiában és Csehországban 15-16 cm, Ausztriában pedig 15-20 cm a családi házak homlokzati hőszigetelésének átlagos vastagsága. Természetesen a hőszigetelés átlagos vastagsága jó összehasonlítási mutató az egyes országokban a családi házak energiahatékonyságának a kifejezésére. Az egyes épületek hőszigetelésének vastagsága azonban önmagában még nem mérvadó, mert a hőszigetelésre használt szigetelőanyag hőszigetelő képessége is jelentősen befolyásolja az energiahatékonyságot.
- A homlokzati kőzetgyapot szigetelésnél is a kétrétegű kőzetgyapot hőszigetelése 10%-kal jobb az egyrétegűnél.
- A hungarocell szigetelésnél pedig a szürke színű grafitos szigetelő hőszigetelő képessége 20-25%-kal jobb a hagyományos fehér színű hungarocellnél.
Nem véletlenül emeljük ki a homlokzati szigetelést. Ugyanis a családi házak üzemeltetésére fordított energia 35%-a a falakon, 20-25%-a az ablakokon, 25%-a a tetőn és a maradék 15% pedig a padlón át szökik meg a házból. Természetesen akkor, ha hőszigetelés nélküli a ház. Persze akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha nem megfelelő az egyes épületszerkezetek hőszigetelése.
A külső nyílászárók hőszigeteltre cserélése, ezt követően pedig a homlokzat és a lábazat szigetelése és a tető hőszigetelése 50-60%-kal is tudja csökkenteni az épület üzemeltetésére fordított energia felhasználását.
Ez pedig valójában azt jelenti, hogy a családi házak utólagos szigetelésével akár felére is lehetne csökkenteni az üzemeltetésre fordított energia felhasználását.
Természetesen azért ennyire nem egyszerű a matematika, mert szakértők becslése szerint a 2,4-2,5 millió családi ház 20%-a olyan állapotban lehet, hogy még hőszigetelni sem érdemes. Mit is jelent ez?
Elsősorban azt, hogy a lakásállomány felújítása során inkább lebontani kellene ezeket a házakat, és nem hőszigetelni utólagosan. Mégpedig azért, mert ezek a családi házak nincsenek olyan szerkezeti állapotban, hogy érdemes legyen a legalább 30-40 évre szóló utólagos hőszigetelést elvégezni a homlokzaton. Már most valószínűsíthető, hogy ezek a házak nem fognak kibírni 30-40 évet.
Nagyságrendileg a lakóépületek éves energiafelhasználása az ipar energiafelhasználásával vetekszik hazánkban. Vagyis ki lehet jelenteni, hogy a hőszigeteletlen családi házak és társasházak üzemeltetése során elhasznált energia felének megtakarításával nemcsak a családok rezsiköltségét lehetne közel a felére csökkenteni, hanem nemzetgazdaságban felhasznált energia mennyiségét is jelentősen mérsékelni lehetne.
Egy átlagos nagyságú, hőszigetelés nélküli családi ház havi fűtési költsége az 50 ezer forintot is elérheti. Ezt az 50 ezer forintot lehetne a felére lecsökkenteni a külső falon lévő nyílászárók lecserélése, a homlokzat hőszigetelése, valamint a padlás hőszigetelése után.
A jelenleg várható újabb energiaáremelési hullám előtt a családi házak utólagos hőszigetelése időszerűbb, mint az utóbbi években bármikor is volt.