Hogyan szüntetheti meg a hőhidat?

Idejének a jelentős részét az otthonában, a munkahelyén, vagyis zárt épületben tölti. Ezért nem mindegy, hogy milyen körülmények vannak az épületben.

Milyen azoknak az épületeknek a levegője, amelyekben ideje jelentős részét tölti?

Ha odafigyel az életmódjára, az egészségére, az étkezésére, akkor ugyanilyen fontos, hogy odafigyeljen azoknak az épületeknek a levegőjére, mikroklímájára, amelyekben sokat tartózkodik. Ugyanis az otthonában, a munkahelyén körülvevő légkör is befolyásolja az egészségét. Hatással van légzésére, a vérkeringésére, az idegállapotára, az immunrendszerére. Az alvásának a minősége is nagymértékben függ attól, hogy milyen környezetben alszik.

Ha hosszú ideig tartózkodik egy rossz levegőjű épületben, akkor előbb-utóbb rosszul fogja érezni magát. Ebben még semmi újdonság nincs. Sok mindenhez tudunk alkalmazkodni, de vannak olyan körülmények, amelyekhez nem igazán lehet, és nem is kell alkalmazkodni. Ilyenkor a körülményeken kell változtatni.

penészedés a falon

Ha kicsapódik a pára a hideg falon, akkor előbb-utóbb megjelenhet majd a penészedés is

Az egyik ilyen helyzet az is, amikor a páradús levegő miatt vagy pedig a rosszul megépített épületszerkezet miatt a lakásban túlzott nedvesség halmozódik fel, és ez a nedvesség kicsapódik a falakon. Ha nem kezeli a helyzetet, akkor előbb-utóbb meg fog jelenni a penészedés is. A penészgombák pedig elárasztják a levegőt az egészségét károsító spórákkal, aminek előbb csak az lesz a következménye, hogy rosszabb lesz a közérzete. Később azonban a légzőszerveit ért hatások miatt megjelenhet a köhögés is. Akár allergiás és asztmás tüneteket is okozhat a penészgombák elszaporodó és levegőbe kerülő spórája.

Mi a hőhíd, és miért jelent problémát?

Ahogy sok műszaki fogalomnak, a hőhíd fogalmának is van tudományosan megalapozott és közérthetőbb meghatározása is. A hőhíd közérthetőbb megfogalmazásából a jelenséget nem ismerők könnyebben megértik a lényegét, cserébe viszont a szakembereknek vannak komoly hiányérzetük, amikor egy ilyen megfogalmazást hallanak.

Ezzel szemben persze a hőhíd precíz megfogalmazása, amely a szakemberek számára is megfelelő, már nehezen érthető a műszaki tudományokban járatlanok számára. Nekik továbbra is marad a hőhidat leíró könnyen megérthető megfogalmazás.

Az épületek falainak hőátbocsátását a téli nagy hidegben, és a nyári kánikulában is érezzük.

Hőleadáskor a falakon át a meleg levegő áramlik a hideg levegő felé.

  • Télen, amikor a lakásban fűtünk, kinn pedig akár mínusz 10 fok is van, akkor a felfűtött meleg levegő áramlik a homlokzati falakon át a szabadba. Emiatt a hőleadás miatt kell folyamatosan fűteni a lakást.
  • Nyáron pedig a kinti 40 fokos hőség áramlik be a falakon át a lakásba, és ha a kánikula napokon vagy pedig heteken keresztül tart, akkor légkondicionálás nélkül alig-alig lehet meglenni a 30 fok körüli vagy feletti lakásban.

Hőátbocsátása minden épületszerkezetnek van, csak az a kérdés, hogy mennyi ez a hőátbocsátás. Azért nem működtethetők gazdaságosan a hőszigetelés nélküli épületek, mert a hőátbocsátásuk nagyon nagy. Ezzel szemben a modern, korszerű üregszerkezetes falazóblokkokból épített homlokzati falaknak és az utólagos hőszigeteléssel ellátott régi építésű falaknak már jóval kisebb a hőátbocsátása.

Természetesen nem mindegy, hogy milyen építőanyagból épült a fal, nem mindegy, hogy milyen vastag a fal, és utólagos hőszigetelésnél pedig az sem mindegy, hogy milyen szigetelőanyaggal, és milyen vastagságban van szigetelve.

hőhíd az épületben

A falnak vannak olyan területei, ahol jobban szökik a meleg. Ezek a hőhidas szerkezetek az épületben.

Az épületszerkezeteknek, a falazatoknak nem egyenletes a hőszigetelő képessége. A falnak vannak olyan helyei, amelyen keresztül gyorsabban hűl ki a lakás. Ezzel pedig már el is érkeztünk a hőhíd fogalmához.

  • A hőhíd az terület, amelyen át gyorsabban szökik el a meleg levegő, mint a fal egyéb területein.
  • Még egy lényeges szempont. Ahol hőhíd van a falban, ott érezhetően hidegebb, mint máshol.

A hőhíd fogalma a szakemberek szerint másképp hangzik. Eszerint az épületet határoló szerkezetek azon részei a hőhidak, amelyekben többdimenziós hőáram alakul ki. A hőáramot még laikusként is érteni véljük, de mi az a többdimenzió. Ugye, hogy érthetőbb az a megfogalmazás, hogy ahol gyorsabban szökik meg a meleg levegő, és hidegebb a fal, mint a fal egyéb részein?

Melyek lehetnek a falnak ezek a hőhidas területei?

Hogyan alakul ki a hőhíd, és mi okozza?

A hőhíd leggyakrabban a nem megfelelő beépítés miatt keletkezik. Például igen gyakran alakul ki hőhíd a polisztirol szigetelésnél az egyes táblák találkozásánál. Minél nagyobb rés marad a két tábla között annál nagyobb a hőhíd a két polisztirol tábla találkozásánál.

  • Ezzel együtt azonban a polisztirol táblás szerkezetével nemigen tudunk mit kezdeni. A táblák találkozásánál a hőhidat úgy tudja megszüntetni, ha tökéletes pontossággal illeszti egymás mellé a táblákat.
  • Még tökéletesebb és hőhíd mentesebb lesz a szigetelés, ha a tervezett szigetelés vastagságát két vagy pedig három rétegben rakja fel, és az egymás feletti rétegeket kötésben helyezi el. Ekkor jól illesztett tábláknál tökéletes lesz a szigetelés.

A kivitelezés hibái miatti hőhidakat megfelelő kivitelezéssel el tudja kerülni. Vannak azonban olyan hőhidak, amelyeket nem tud elkerülni az építkezéskor.

geometriai hőhíd

A hőtérképen is jól látható, hogy az épület sarkainál sokkal jobban szökik a meleg.

Az épület formájából adódó hőhidat geometriai hőhídnak nevezzük. Ezzel nemigen tud mit kezdeni. Ez a hőhíd van. Ilyen jellemző geometriai hőhíd alakul ki az épület sarkainál. Minél vastagabb a fal, annál nagyobb az érzékelt geometriai hőhíd. Az épületek sarkainál ugyanis a belső oldali hőfelvevő felület sokkal kisebb, mint a külső oldali hőleadó felület. Ezért a sarkaknál sokkal gyorsabban halad keresztül a hőenergia, mint az egyenes falnál. Ezért van az, hogy télen az épület sarkában érezhetően kisebbnek érezzük a hőmérsékletet, mint a lakás belsejében.

Emellett azonban az egyenes falak mentén is jobb a hőérzetünk, mint közvetlenül a sarokban. Ugyanis a fal egyenes részén a belső oldali hőfelvevő felület pontosan olyan nagy mint a külső hőleadó felület, ezért itt jóval lassabban halad át a falon a belső oldali meleg levegő, mint az épület sarkában.

Azonban nemcsak az épületek sarkainál, valamint a fal és a padló és a fal és a mennyezet találkozásánál alakul ki hőhíd az épületben, hanem különböző fajtájú anyagok egymás mellé építésénél is. Ez a hőhíd az anyagváltásból adódó hőhíd. A különböző fajtájú építőanyagoknak különböző a hőszigetelése, a hővezetési tényezője, ezért az eltérő építőanyagok találkozási pontjánál az épületnek más lesz a hővezetési tényezője, más lesz a hőszigetelő képessége, mint máshol.

Ezek alapján már talán látja is, hogy teljesen „hőhídmentes szerkezet” egyszerűen nem létezik.

  • Ugyanis, ha az épületnek van egy sarka, akkor ott már értelemszerűen kialakul a geometriai hőhíd. Ha pedig nincs sarka, akkor az épület kör alakú, és ekkor is a fal vastagsága miatt a belső átmérő mindig kisebb, mint a külső átmérő, ezért a belső oldali hőfelvevő falfelület nagyobb, mint a külső hőleadó falfelület, ezért a kör alakú épületben is hőhidas a falszerkezet.
  • Nemcsak az épület sarkainál alakul ki hőhíd a falszerkezetben, hanem a válaszfalak becsatlakozásánál is. Ezzel sem tud igazán mit kezdeni, mert válaszfalra szüksége van a házban.
  • Ha pedig eltérő építőanyagokat épít egymás mellé a falba, például beépít egy ablakot vagy külső bejárati ajtót a homlokzati falba, és a nyílászáró felé pedig áthidalót rak, akkor máris eltérő anyagszerkezetek kerülnek egymás mellé a falban. Az így kialakuló, anyagváltásból eredő hőhidak ellen külső kiegészítő szigetelés beépítésével tud valamelyest védekezni. Ez a kiegészítő szigetelés azt jelenti, hogy úgy kell kalkulálnia az egyes egymás mellé kerülő falszerkezetek hőszigetelő képességét, hogy a gyengébb hőszigetelő képességű építőanyag, például az áthidaló hőszigetelését kiegészítő szigeteléssel ugyanolyan értékűvé kell tennie, mint amilyen a mellette lévő falszerkezet hőszigetelése. Ha el tudja érni azt, hogy az egymás mellé kerülő eltérő építőanyagú falszerkezetek együttes hőszigetelő képessége egyforma legyen, akkor az építőanyag váltásból adódó hőhíd nem érvényesül, és a falszerkezet nem lesz hőhidas.
  • Az ablakok beépítésénél is kiegészítő szigetelés berakásával tudja csökkenteni, vagy akár ki is küszöbölni az ablakkávák mentén kialakuló hőhidas szerkezetet.
  • Ugyanilyen erős hőhidas szerkezet alakul illetve alakulhat ki az erkélyek és a balkonok kialakításánál az épülethez történő csatlakozási pontnál. Itt is az eltérő épületszerkezetek kiegészítő szigetelése jelenthet megoldást.

Nemcsak az épületek sarkai, és az eltérő építőanyagok egymás mellé építése alakíthat ki hőhidas szerkezetet a falban, hanem a nem megfelelő falazási technika is. Ugyanis a falazásra használt habarcsok hőszigetelése is jóval rosszabb, mint a falazásra használt tégláké. Ráadásul emellett még falazóhabarcs és falazóhabarcs között is jelentős különbségek vannak. Például a nem hőszigetelő falazóhabarcs hőszigetelő képessége több mint négyszer rosszabb, mint hőszigetelő társáé. Amelynek még mindig rosszabb a hőszigetelése, mint a homlokzati falba beépített korszerű üregszerkezetű tégláké.

Márpedig ha a tégla hőszigetelése jobb, mint a falazóhabarcsé, akkor a falazáshoz használt habarcs is hőhidat alakít ki a falban.

  • Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a törött téglák beépítésekor újabb hőhíd épül be a falba.
  • Emellett pedig a túlságosan híg habarcs is befolyhat az üreges szerkezetű téglák üregszerkezetébe, és ezek a habarcsdugók újabb hőhidakat okozhatnak. Ezek a rejtett hőhidak akár 10-20%-kal is leronthatják a homlokzati fal hőszigetelését.

Miért jelentenek problémát a hőhidak?

A hőhidak azért jelentenek problémát, mert a gyengébb hőszigetelő képességű felületeken gyorsabban távozik a belső meleg levegő, és ezért
egyrészt több fűtési energiára van szükség, illetve ezeken a területeken, például az épületek sarkainál hidegebb lesz a levegő.

Másrészt, mivel ezeknél a hőhidas szerkezeteknél a rosszabb hőszigetelő képességű felületek hidegebbek, és ezért ezeken a hidegebb felületeken a lakásban keletkező pára könnyebben kicsapódik, és a kicsapódó nedvesség miatt előbb-utóbb megjelenhet a penészedés is. A penészedés pedig már nemcsak az épület állagát rontja, hanem a közérzetét, az egészségét is.

A hőhidak általában a falvastagságnál kétszer nagyobb felületen fejtik ki hőmérséklet csökkentő, és a párakicsapódás veszélyét magában hordozó hatásukat. Ezt ismerve már számolhatja is, hogy milyen felület lehet családi házában hőhidas.

Az épületekben kialakult hőhidak megszüntetése, illetve a hőhidak kialakulásának elkerülése tehát nemcsak fűtési költsége csökkentésében segít, hanem emellett még

  • növeli az épület értékét is, és
  • a penészedés elkerülésével pedig egészségesebb környezetet biztosít a lakásban.

A hőhidak megszüntetése tehát nemcsak gazdasági, hanem egészségvédelmi kérdés is családi házában.

  • A cikk olvasásának elkezdésekor gondolta volna, hogy az egészségi állapotuk is függ a hőhidaktól?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.