Dalos Építőanyag Blog

Azt már régen tudjuk, hogy az egészségtelen lakókörnyezet nemcsak a közérzetünket rontja, hanem az egészségünkre is káros hatással van. A nedves penészedő fal, nemcsak lehangoló látványával szomorítja el a lakásban lakókat, hanem a lakás dohos levegője, az esetleges penészből tovaszálló gombaspórák különösen a légúti allergiával küszködőknek jelentenek az egészségükre különösen kockázatos környzetet.

Európai otthonok levegőjének állapota 2015-ben

2015 októberében a Velux a németországi Humboldt Egyetemmel együtt elvégzett Egészséges Otthon Barométer felmérésében egy 14.000 fős mintán az európai lakosok lakókörnyezetét, otthonát és egészségi állapotát mérte fel. A 2016 április 21-én publikált felmérésben arra jutottak, hogy az európai otthonokban a lakosok egyészségi állapotát az egészségtelen levegőjű otthonok mellett a természetes fény hiánya is érezhetően rontotta.

A felmérést Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Lengyenországban, Spanyolországban, Svájcban és Angliában végezték el 1000-1000 fős mintákon.

A felmérés kimutatta azt, hogy európában jelentős azoknak az aránya, akik olyan krónikus egészségügyi problémáktól szenvednek, amelyek az egészségtelen levegőjű, természetes fény nélküli lakásokra vezethetők vissza. Itt jellemzően a légúti betegségekről van szó.

Magyarországon például a felmérésben résztvevők

• 15%-a érzi az átlagnál betegebbnek magát,
• 25% gyakori fáradékonyságra panaszkodik,
• 60% pedig légúti panaszoktól, kiújuló torokfájástól és náthás megbetegedésektől szenved.
• Hasonló problémáktól szenvednek a 13 másik ország lakosai is, természetesen országonként eltérő arányokban.

A legfontosabb természetesen az, hogy a lakások egészségtelen levegője, és napfény hiánya a lakásban élők közérzetét, életminőségét rontja. Nemzetgazdasági szempontból azonban legalább ilyen fontos az is, hogy a nemzetgazdaságok teljesítményére, a gazdasági eredmények alakulására is érezhető hatással van az egészségtelen otthoni levegő. Ilyenkor ugyanis a zömmel légúti panaszok miatt megbetegedő munkavállaló táppénzre megy, és nagy tömegben ennek, különösen allergiaszezon idején jelentős hatása van a gazdasági teljesítményre, és a táppénz fizetés igényére is. Európai szinten itt bizony több milliárd eurós gazdasági teljesítménykiesésről beszélünk

A kutatás során 5 tényező alapján térképezték fel az otthonok megfelelőségét

Vizsgálták

1. az alvási körülményeket,
2. a beltéri hőmérsékletet,
3. a természetes fény mennyiségét, a
4. levegő minőségét, valamint
5. a páratartalmat.

Megállapította a kutatás többek között:

• A hideg, penészes otthonokban 50%-kal gyakoribbak a légúti megbetegedések.
• A nyugodt körülmények között alvó, és ezért pihenten ébredők, akik még napközben is elegendő természetes fényhez jutnak, 50%-kal érzik egészségesebbnek, energikusabbnak magukat.
• Arra is rámutatott a kutatás, hogy megkétszerezi a szellőztetés hiánya a különféle megbetegedések előfordulásának veszélyét.

Egészségtelen otthon legfontosabb jellemzői

A felmérés eredménye alapján a kutatók 5 pontban fogalmazták meg az egészségtelen otthon legfontosabb jellemzőit. Melyek ezek?

1. Párás ablakok
2. Mesterséges világítás iránti kényszerű igény már nappal is
3. Állott levegő a lakásban
4. Télen hideg, nyáron pedig túlzottan meleg helyiségek az épületekben
5. Levegőtlenség

Ezek a felmérés szerint bizony sok európai otthonban okoznak gondot az ott élőknek. Ezt az 5 tényezőt állapította meg általános hiányosságként a kutatás. Azonban ha végignézzük, akkor ezek korántsem egyforma súlyú és jelentőségű problémák.

Ugyanis kétségtelen az, hogy a télen hideg, nyáron pedig túlságosan felmelegedő otthonokban a hőszigetelés utólagos kialakítása oldaná meg a problémát. Ez persze jelentős kiadást jelent a családnak, ezért érthető, hogy nem tudják minden otthonban, illetve nem tudják nagyobb arányban megoldani ezt.

A lakás egészséges levegőjének egyik legfontosabb eleme a rendszeres szellőztetés

Elgondolkodtató azonban, hogy ugyanígy gondként van meghatározva például az állott levegő, a levegőtlenség illetve a párás ablakok problémája. Pedig ha ezeket végiggondoljuk, akkor ezeknek a megoldásához, vagy legalábbis a helyzet jelentős javításához elegendő lenne az is, ha napjában 3-4 alkalommal kiszellőztetnének a lakásban.

• Ilyenkor elég lenne csak 2-3 percekre szélesre nyitni az ablakot, és máris bejutna annyi friss levegő a lakásba, ami legalábbis a levegőtlenség és az állott levegő problémáját megoldaná. Legalábbis a következő szellőztetésig biztosan.
• Ezt a szellőztetést nemcsak a földszinten lévő szobákban lehet megoldani könnyen, hanem a tetőtéri szobák ablakainak kinyitásával is.

Az viszont igaz, hogy csak akkor, ha ezeken a szobákon van ablak. Márpedig ha nincs ablak a helyiségben, akkor nemcsak a friss levegőnek a helyiségbe való bejuttatása problémás, hanem még pluszban a mesterséges világítás iránti kényszerű igény is jelentkezik a nappali órákban is. Vagyis azt mondhatjuk hogy

• A lakások megfelelő szellőztetési rendszerének hiánya, illetve a szellőztetési rendszer hiánya esetén az ablakok rendszeres kinyitásának elmaradása az ötből három problémát eredményez. Pedig azt gondolnánk, hogy ezeknek a problémáknak a megoldása „csak” a szellőztetési rendszernek a kialakítását, ennek hiányában pedig egy kis odafigyelést, az ablakok naponkénti néhány kinyitását igényelnék.
• A helyiségek nappali mesterséges fényforrás iránti igénye viszont azt feltételezi, hogy azokon a helyeken, ahol ez is felmerül problémaként ott nincs a helyiségen ablak, ahol a napfény nappal be tudna jutni a lakásba. Vagy legallábbis nincs olyan nagy ablak a helyiségen, amelyen át elegendő napfény jutna be a helyiségbe. Ezeknek az ablaktalan helyiségeknek a természetes fény iránti igényét lehet megoldani fénycsatorna beépítésével.

Nincs szükség jelentős átalakításokra

A kutatás megállapította, hogy néhány kisebb változtatás, néhány apró dolog is segíthet

Néhány apró dologgal, egyszerű változtatással is jelentős eredményeket lehet elérni. A kutatás végeredményeként a következő ajánlásokat fogalmazta meg:

1. Magyarországon a válaszadók majdnem kétharmada, 63%-a gondolja, hogy nem megfelelőek az alvási körülményeik. Ezért lehet az, hogy napközben fáradékonyak. A zavartalan alváshoz teljes sötétség kell, és ezt világosban nem könnyű biztosítani. Viszont nem is különösebben nehéz. Ugyanis ehhez elég a sötétítésshez szükséges fényzáró rolók vagy redőnyök felszerelése.
2. Az ideális lakáshőmérséklet a 20 és 25 Celsius fok közötti tartományban mozog. Ennél a hőmérsékletnél megelőzhetők a légúti betegségek. tartani, így számos légúti megbetegedés megelőzhető. A felmérés azt mutatta ki, hogy az európai háztartások 80%-ában elfordult az, hogy kellemetlenül hideg volt a lakásban. Ami pedig az igazán megdöbbentő adat, hogy 15%-nál egész télen hideg a lakás. Ilyen esetben a megfelelő hőmérséklet fenntartásában segít az automatikus hőszabályozás, a termosztát beszerelése, és a redőnyök és a beépített szellőző rendszerek használata is.
3. A magyar válaszolók 16%-ánál gondot okoz a szellőztetés. Ez azért nagy probléma, mert a szellőzés hiánya megkétszerezi a megbetegedések valószínűségét. A légúti betegségek megelőzésében a rendszeres szellőztetés és/ vagy új ablakok felrakása is. Ezek a korszerű ablakok ugyanis beépített szellőzésükkel már zárt állapotban is biztosítják a helyiségek levegőzését.
4. A magyar válaszolók 38%-a gondolja, hogy az otthonában túlzottan függ a mesterséges fényektől, és ettől fáradékonyabb is, a napfény mennyisége viszont új ablakokkal és fénycsatornákkal könnyen növelhető.
5. A felmérés egyik legdurvább adata talán az, hogy az otthonokban gyakran megjelenik a nedvesedéshez kapcsolódó penész. A háztartások 49%-ában tapasztalták a pára megjelenését az ablakokon. Ez azért durva, mert ez 50%-kal növeli a légúti megbetegedések veszélyét. Ilyenkor a rendszeres szellőztetés segít a megfelelő páratartalom beállításában.