Már a burkolásra szánt kerámia burkolat kiválasztásakor érdemes arra is gondolni, hogy milyen ragasztóra lesz szüksége a burkolat felragasztásához. Ha pedig lecseréli a fali vagy a padlóburkolatot, akkor szintén érdemes a kerámia burkolattal együtt kiválasztani a burkolat ragasztására használt ragasztót.
A burkolat szépségében nincs jelentősége a ragasztónak, a tartósságában viszont alapvető fontosságú a burkolatragasztó jó megválasztása. A ragasztandó falfelület és a burkolólap határozza meg, hogy milyen burkolatragasztót érdemes választani. Emellett azonban vannak más szempontok is a burkolatragasztó kiválasztásakor.
Ha csak minimális terhelés éri a burkolatot, akkor nem kell sokat válogatni a burkolatragasztók között. Az egyszerűbb ragasztó habarcsokat is bátran használhatja a ragasztáshoz.
A burkolatragasztók készítéséhez használt anyagok, a cement, a homok, a műgyanta és a hozzáadott adalékszerek fajtája és aránya határozza meg azt, hogy a burkolatragasztó hol használható fel.
Nem mindegy, hogy kültérben vagy beltérben szeretne burkolni. Külön figyelni kell akkor, ha vizes helyiségben víz éri a burkolatot. Nem mindegy az sem, hogy milyen kerámia lapokat választott a burkoláshoz, és az sem mindegy, hogy milyen aljzata van a burkolatnak.
A burkolat alapja lehet beton, esztrich beton, cementes vakolat, gipsz. Lehet azonban fa vagy fém is a burkolandó felület. Sőt akár a már meglévő kerámia burkolatra is kerülhet az újabb burkolat. Ezek az eltérő alapok eltérő burkolatragasztókat igényelnek. Általában a falnak megfelelő alapozót kell felhordani a burkolandó falfelületre, és erre kerülhet a kerámia burkolat ragasztására alkalmas ragasztó.
Választhat azonban olyan burkolatragasztót is, amelyiknél nincs szükség alapozásra, az aljzat kiegyenlítésére. Ezek a ragasztók egy műveletben el tudják látni az aljzat kiegyenlítését és a burkolat felragasztását is.
A cementbázisú ragasztóhabarcsoknál a C1 és a C2 jelölések a ragasztó tapadószilárdságát jelölik. A C1 a kisebb tapadószilárdságú, míg a C2 a nagyobb tapadószilárdságú ragasztó. A C1-es cementbázisú habarcsnak, ragasztónak legalább 0,5 N/mm2-nek kell lenni a tapadószilárdságnak. A C2-es habarcs tapadószilárdságánál már jóval nagyobb a követelmény, itt legalább 1 N/mm2-nek kell lenni a ragasztó tapadószilárdságának.
Ha további különleges követelménynek is meg kell felelni a burkolatragasztónak, akkor ezt T (csökkentett lecsúszású), E (nyújtott idejű) vagy F (gyors kötésű) jelöléssel látják el.
- Ha a burkolást nem lehet a szokásos módon, alulról elkezdve elvégezni, hanem valamiért felülről kell kezdeni, akkor a felülre felrakott lapok stabil megtartásához T (tixotróp), csökkentett lecsúszású ragasztót kell használni.
- Ha fontos, hogy bőven legyen idő a felrakott lapok helyének korrigálására, akkor E (extended open time), nyújtott kötésidejű ragasztót érdemes választani. Fontos lehet ez kültérben, rossz időjárási körülmények között, például szeles időben vagy magas hőmérsékletnél.
- Az F, gyors kötésű ragasztóknál csak kevés idő van a felrakott lapok helyének korrigálására. Ha valamiért fontos a korrigálási idő növelése, akkor ne válasszon gyors kötésű (F – fast) burkolatragasztót.
A ragasztóhabarcs rugalmassága, flexibilitása is fontos akkor, ha a nagy hőingadozás miatt a burkolat alapja és a felragasztott burkolat eltérő mértékben mozog. Ez kültérben kiemelkedő fontosságú. Éppen ezért kültérben, rugalmas, flexibilis ragasztóra van szüksége a burkoláshoz.
Ha nagy a hőingadozás, akkor az alap és a burkolat nem egyforma mozgása miatt nagy feszültség keletkezhet a burkolat alapja és a lapok között. Ezt a nagy feszültséget csak a rugalmas, flexibilis ragasztók képesek kezelni. Nem flexibilis ragasztó használatakor az alap és a lapok közötti nagy feszültség miatt a lapok egyszerűen leválhatnak vagy akár el is repedhetnek.
A rugalmas, flexibilis ragasztók azonban a lapok sérülése, leválása nélkül képesek követni az alap és a lapok eltérő mozgását, és nem történik baj.
-
A rugalmas, flexibilis ragasztók lehetnek kismértékű alakváltozásra képesek. Ezeket S1 jelöléssel látják el.
Mapei Keraflex flexibilis burkolatragasztó
- Lehetnek nagyobb mértékű alakváltoztatásra is képesek. Ekkor S2-vel vannak jelölve a nagyobb mértékű alakváltozásra is képes burkolatragasztók.
Ha kültérben nagy mértékű alakváltoztatásra lehet számítani, például a déli 40-50 fokos meleg és a hajnali 20 fok alatti hőmérséklet miatt, akkor S2-es jelöléssel ellátott flexibilis ragasztóra van szükség. Ezzel tudja biztosítani azt, hogy a lapok és a burkolat alapjának felmelegedés és lehűlés miatti nem egyforma alakváltozása se tegye tönkre a burkolatot.
A korábban már felsorolt adatokon, a kötési időn, rugalmasságon és különleges jellemzőkön kívül fontos még a burkolatragasztó használatához a keveréshez szükséges vízigény, valamint a pihentetési és a nyitott idő is.
- A pihentetési idő a ragasztó bekeverése utáni pihentetésre vonatkozik, amikor már felhordható a ragasztó.
- A nyitott idő pedig a felhordott ragasztóba biztonságosan ragasztható lapok ragasztásának idejét jelöli. Azt a legkésőbbi időt, amikor még biztonsággal meg fog kötni a ragasztó.
- A kötési idő is különösen fontos a ragasztóknál. Azt az időt jelöli, amikor a burkolatragasztó megszilárdult annyira, hogy biztonsággal terhelhető a burkolat. Vagyis lehet rendeltetés szerűen használni. Normál kötésű ragasztók használatakor néhány napot mindenképp várni kell a burkolat használatával. Gyors kötésű ragasztónál azonban 24 óra után már megkötött annyira a ragasztó, hogy terhelhető a burkolat. Vagyis egy nappal a ragasztás után már lehet fugázni a burkolatot, és utána pedig a fuga megszáradásakor terhelhető a burkolat.