A belső oldali hőszigetelésről tudja ezt?

Miért olyan óvatosak a szakemberek, amikor a belső hőszigetelésről van szó? Miért nem javasolják a belső oldali hőszigetelést a homlokzati falakon? Mi a legfőbb indok a homlokzati falak belső szigetelésével szemben?

Miért kerülje el a belső oldali hőszigetelést, hacsak tudja?

Első gondolatként a belső hőszigetelés előnyösnek tűnik.

  • belső hőszigetelés a lakásban

    A belső hőszigetelés első hallásra kifejezetten előnyösnek tűnik

    Nem kell állványt felállítani a homlokzati fal külső szigeteléséhez, ami lássuk be nagy könnyebbséget jelenthet.

  • Belülről szemmel láthatóan is kevesebb hőszigetelő anyagra van szükség.
  • A belső hőszigetelés kétségtelenül legnagyobb előnyét az jelentené a külső szigeteléssel szemben, hogy belülről nem kell egyszerre leszigetelni a homlokzati falakat, mint kívülről.
  • Ha szeretné, akkor akár helyiségenként külön-külön is elvégezheti a belső oldali hőszigetelést. Ezzel meg tudná osztani a hőszigetelés költségét, és mindig csak 1-1 szobában lenne felfordulás. Bár az kétségtelen, hogy jóval hosszabb ideig tartana így a külső falak teljes belső oldali szigetelése.

Mégis mi az oka annak, hogy ezen előnyök ellenére nem jó megoldás a homlokzati falak belső szigetelése?

  • A külső falak belső oldali szigetelésével szemben a legfőbb ellenérv a hőhidak kialakulásával és a falak hőtároló képességének kihasználatlanságából adódik.

Az alacsony és a magas hőmérséklet kiegyenlítődésre törekszik, ezért télen a lakásból a fűtéssel előállított meleg levegő kifelé, a kinti hideg pedig befelé áramlik. Ennek a kiegyenlítődésnek állja útját a homlokzati fal. Hőszigetelés nélkül kevésbé, míg hőszigeteléssel már sokkal jobban. A szigetelés anyagától és módjától függően egészen másként.
A hőszigetelés nélküli ház falában külön akadály hiányában körülbelül félúton találkozik a kinti hideg és a benti meleg. Ezért a szigeteletlen házfal kívülről befelé haladva egyre melegebb lesz. A fal teljes keresztmetszetében történik meg a a kinti és a belső hőmérséklet kiegyenlítődése, ami azzal jár, hogy a bal belső oldalának hőmérséklete a szoba hőmérsékletével, külső oldala pedig a kinti hideg levegővel azonos hőmérsékletű nagyjából.

Mi történik akkor, ha hőszigetelés kerül a falra?

Külső oldali hőszigetelésnél a kinti hideg levegő útját azonnal elállja a felrakott hőszigetelő. Emiatt a külső oldalán szigetelt homlokzati fal gyakorlatilag teljes egészében felveszi a belső hőmérsékletet, és mivel kívülről szigetelt, ezért a meleg levegő tárolójaként működik. A kívülről leszigetelt falak sok hőt képesek tárolni, és a fűtés ezért kevesebbe kerül.

Belső oldali hőszigetelésnél viszont teljes mértékben elveszíti a homlokzati fal hőtároló képességét. Ugyanis a szigetelő anyag a fal belső oldalára kerül, ezért a belső meleg levegőnek már a fal előtt útját állja a szigetelő. Mivel pedig a fal külső oldala szigeteletlen marad, ezért a hideg levegő által kívülről jól átjárható fal a kinti hideg levegő hőmérsékletét veszi fel. Ezért a fal a kinti hideg levegőt tárolja, amivel elveszíti a falazat hőtároló képességének kedvező hatását. Sőt még inkább arról van szó, hogy a belső oldalon lévő hőszigetelő anyag külső oldalára a kinti hidegtől lehűtött fal sugározza a hideget.

A belső oldali hőszigetelésnek a fal hőtároló képességének elvesztésén túl még egyéb kellemetlen következményei is vannak.

  • Például az, hogy a falban futó vízvezetékek is a hőszigetelés mögé kerülnek. Ez a tartósan fagypont alatti hőmérsékletnél, ami hajnalonként elérheti akár a mínusz 15 fokot is, a vezetékek elfagyásának veszélyével is fenyegethet a falban.
  • Meg kell említenünk még a hideg és meleg falak találkozásának veszélyét is. A hideg homlokzati falak és a szoba levegőjétől felmelegedett mennyezet találkozásánál hőhidak alakulnak ki a falban, ami a pára lecsapódásának és a fal penészedésének a veszélyét is magában hordozza.

Mit tegyen akkor, ha nincs más megoldás, csak a belső oldali hőszigetelés?

Ha például olyan panelházban lakik, ahol a lakók nem tudtak megegyezni a homlokzat külső szigetelésében, és mégis szeretne szigeteléssel is takarékoskodni a fűtésen, vagy pedig háza műemlékjellege miatt nem bonthatja meg kívülről a homlokzatot, akkor nem szigetelhet kívülről.

Ilyenkor csak a belső oldali hőszigetelés marad egyedüli lehetőségként a megtakarításra.
Ilyenkor a belső oldali hőszigetelés anyagának megválasztásával és a szakszerű kivitelezéssel tudja minimálisra csökkenteni a belső szigetelés kockázatát. Mit is jelent ez?

  • A hőszigetelő lemezek belső oldali felrakásakor körültekintően szigeteljen, és ne hagyjon egy csepp rést sem a szigetelő anyagok között. Ugyanis, ha a benti meleg valamilyen módon eljutna a külső fal belső hideg oldalára, akkor ott a hideg falon a belső meleg levegő minden bizonnyal lecsapódna, és a fal vizesedése mellett idővel még a penészedés is megjelenne.
  • A belső meleg levegő külső fali lecsapódása ellen még a szigetelő lemezek hézagmentes záródásakor is érdemes lehet a meleg levegő útját elzáró rétegként párazáró, hőszigetelő fóliát használni a hőszigetelő anyag belső oldala felől. Ez elé a fólia elé pedig gipszkarton burkolat kerülhet.

Ilyen szakszerű belső szigetelésnél is számolnia kell azonban a kívülről hideg homlokzati falak és a mennyezeti falak találkozásánál kialakuló hőhidakkal. Az ablakkeretek homlokzati fali találkozásánál is kialakulhatnak a hőhidak. Ezeknek a hatását persze megfelelő szigeteléssel csökkenteni tudja, de teljes mértékben nem tudja kiküszöbölni. A homlokzati falak hőtároló képességének kárba veszésén túl még ez is növeli a belső hőszigetelés kockázatát.

  • Ha nincs lehetősége külső oldali szigetelésre, akkor érdeklődjön munkaidőben munkatársainknál a (+36-26)375-171-es számon az Ön számára legelőnyösebb megoldáshoz szükséges belső oldali hőszigetelő anyagokról, és azok kiválasztásáról valamint szakszerű felhelyezéséről.

Egy gondolat ezen: “A belső oldali hőszigetelésről tudja ezt?

  1. Katonás József

    A falnak teherhordó szerepe van! Egy épület hőveszteségének mintegy 30-40 százaléka a falakon keresztül távozik. A tetőn további 20-30 százalék, az ablakokon átlagosan 12-25 százalék, a padlón, a födémen 10-15 százalék, a maradék pedig a kéményen át tiszta hőkibocsátás formájában. Az energiafogyasztás csökkentésének egyik leghatékonyabb módja a beltéri szigetelés.

    A szigetelés során az egyik leggyakrabban fellépő probléma a hőhidak kialakulása, azaz a többdimenziós hőáramlás. Hőhíd általában akkor alakulhat ki, ha az épület geometriája nem megfelelő, ha különböző tulajdonságú építőanyagok kerülnek egymás mellé, ha a szigetelés illesztései hibásak, illetve a nyílászárók szigetelése nem megfelelő. Ilyenkor a hűvösebb belső falfelületeken bizonyos páratartalom felett lecsapódik a nedvesség, ez pedig több komoly probléma okozója is lehet. Az állandó nedvesség és az emiatt megjelenő penész károsíthatja a falakat, a lábazatot, a padlót vagy akár a bútorokat is. Élettani problémák is felléphetnek, mivel a penész bekerülhet az épület levegőjébe, ennek belélegzése pedig asztma és allergia kialakulásához vezethet.

    A hőszigetelés és hőtárolás kérdése!
    A hőszigetelõ anyagoknak a hőszigetelés, a falazatoknak pedig a teherhordás a szerepük, így téves út az, amikor a „kettőt az egyben” szeretnénk letudni. A jó hőszigetelõ képességűnek eladott vázkerámiákból készült falazatok „u” értéke (0,38-0,41 W/m²K) is messze alul marad egy energiatakarékos ház falazatától elvárt u értékétõl (0,14-0,17 W/m²K), így belátható hogy még vázkerámia falazat esetén is szükséges a megfelelõ vastagságú hõszigetelés.

    A kívülről rosszul szigetelt épületszerkezetek a belső oldalukon hidegek, ezért a pára előszeretettel lecsapódik és penész képződik rajtuk. Ezen problémák a belső hőszigetelés légtömör épületburka miatt kizártak (passzívház szigetelés).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.